Alexandra-csőd újratöltve

274

Mára szinte biztossá vált, hogy az Alexandra könyvesbolthálózat mögött álló cégek csődbe fognak menni, és mivel a Könyvbazár Kft. hárommilliárd forinttal tartozik a kiadóknak, részben ezeket is magukkal ránthatják.

A legrosszabb esetben eltűnhet a magyar könyvészet sokszínűsége és csak a nagy, tőkeerős kiadók maradnak meg – amelyek egy jó részét már felvásárolták a piacot uraló kereskedők –, a legjobb esetben fennmarad egy pazarló és diktatórikus rendszer, amelyben mindig a kiadók húzzák a rövidebbet. Egyébként drasztikus leárazás várható.

Az Alexandra cégcsoport évek óta tartozásokat halmozott fel, amelyek komoly feszültségeket okoztak a könyvszakmában. Egy januári körlevel azonban egyértelművé tette, hogy a Könyvbazár Kft. fizetésképtelenné vált. Miután 3,8 milliárd forint kifizetetlen tartozás halmozódott fel, a kiadók elkezdték visszahívni a cégcsoporthoz tartozó Rainbow Kft. könyvesboltjaiban és a Könyvbazár Kft. raktáraiban lévő könyveiket, attól tartva, hogy immár nemcsak a bevételektől eshetnek el, hanem akár a készletektől is.

– Sok milliárd forint értékű állományról beszélünk – mondja Kocsis András, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke. – Nem tudni, hol lesznek képesek tárolni a kiadók a visszahívott hatalmas mennyiséget, ezenkívül a bevételkiesést pótolniuk kell, ezért hasonló helyzet állhat elő, mint a rendszerváltás után, amikor elveszett a könyvpiaci infrastruktúra kétharmada, és hatalmas készletek kerültek hirtelen az utcára. Gyakorlatilag utánadobták az embereknek Proustot és Kosztolányit. Egy ilyen drasztikus leárazási hullám a jelenlegi helyzettel együtt évekre tönkreteheti a szakmát – összegzi véleményét az elnök.

Amellett, hogy az Alexandra mögött álló cégek tisztázatlan ügyletei is hozzájárultak a csődhöz, a szakmában megjelenő felelőtlen gazdálkodás is okolható a kialakult helyzetért. Például nagy kérdés, hogy az online vásárlás lehetősége mellett miért van szükség hatalmas, 1200 négyzetméteres könyvpalotákra, amelyek bérleti díja a 15-20 millió forintot is elérheti havonta?

– Már az öt-hatszáz négyzetméteres üzletek is megfelelő méretűek a kulturált könyvellátáshoz. A kiadók már évekkel ezelőtt próbálták felhívni a figyelmet erre a problémára, hiszen részben emiatt nőttek Magyarországon az árrések, vagyis áttételesen a kiadók fizették meg a növekvő alapterületű boltok megnyitását – mondja a szakember.

Pillanatnyilag a könyvek piaci árának több mint 50 százalékát fölözik le a kereskedők, és a maradék bő 40 százalékon osztoznak a kiadók, a szerzők, a nyomda, s mindenki más, aki részt vesz az előállításban.

Mentőövet kérve

A magyar könyvpiac – egyedülálló módon – bizományosi rendszerben működik, vagyis a kiadótól az árut bizományba veszi át a kereskedő, és az eladott példányok után visszamenőleg kapja meg mindenki a pénzt. Ilyen keretek közt adja magát a lehetőség, hogy a kereskedő gazdálkodni kezdjen a kiadói jutalékkal, beforgassa és a kiadókat csak késve fizesse ki. Ezt tette az Alexandra, vagyis amíg a könyves cég áruházlánca esztelen gyorsasággal fejlődött, a kiadóknál forráshiány keletkezett. Nagyon komoly tartozási lánc alakult ki, mert a pénzek késésével a kiadók sem tudtak teljesíteni a szerzők, a külföldi jogtulajdonosok és a nyomdák felé. Az elmúlt hat-hét évben számos kiadó meg is szűnt.

– Mint az MKKE elnöke, azon dolgozom, hogy egy ilyen láncreakció beindulását megakadályozzuk. A cél az, hogy a piac 20-25 százalékát átfogó hálózat minél több üzlete tovább tudjon működni, de nem ebben a tulajdonosi szerkezetben – mondja Kocsis András. – A legfontosabb kérdés, hogy a kiadók és a nyomdák meglévő 2-3 milliárdos követelését hogyan és milyen formában tudjuk behajtani a Könyvbazár Kft.-től. Hárommilliárd forintos állami konszolidációt kértünk a kultúráért felelős minisztertől a kiadók és a nyomdák számára, amennyiben az említett követelések behajthatatlanná válnak. Úgy gondolom, az elmúlt 26 évben a könyvesek a nehézségek ellenére soha nem vettek részt konszolidációban, szemben például a banki és a húsipari ágazattal. A szaktárca azonban egyelőre nem nyújt pénzügyi segítséget, hanem egyeztetést kezdeményez a könyvszakmai szereplőkkel.

Az MKKE elnöke szerint elképzelhető, hogy egy másik vállalkozás átveszi az Alexandra üzleteit a jövőben, ezzel részben megmentve a piacot. A Central csoport egyébként tárgyalásokat kezdett erről, de azt is látni kell, hogy az új befektető nem fog jótállni a korábbi tartozásokért. Eközben az is előfordulhat, hogy a terjesztői szakma kétszereplőssé válik, ami még tovább növelné a már így is magas fokú centralizációt.

Az Alexandra hálózat maga is egy csőd révén született meg 2002-ben, amikor a Magyar Könyvklub helyzete vált tarthatatlanná. Matyi Dezső első cége, amit az Alexandra-hálózat mögé nagykereskedőként állított, a Pécsi Direkt volt, ám az néhány évvel ezelőtt a mostanihoz hasonló körülmények között már csődbe ment. Akkor részben az MKKE védelme segítette ki a vállalkozót, hogy egy új nagykereskedő cég megalapításával, az Könyvbazár Kft.-vel folytathassa a működést, noha látszott, hogy a Pécsi Direkt adósságait nem fogják tudni kifizetni. Tehát nem biztos, hogy van értelme tovább segíteni a jelenlegi rendszer fennmaradását, ugyanakkor a bukást elszenvedni sem lehet, hiszen az méltánytalanul a kiadókat sújtaná.

– Abból, hogy ilyen esetek történnek, nem vonhatjuk le azt a következtetést, miszerint az egész könyvpiac rosszul működne – szögezi le Kovács Péter, a Libri-Bookline vezérigazgatója. – Vannak sajnos olyan cégek, amelyek az elmúlt években nem folytattak felelős gazdálkodást, de a könyvpiaci vállalkozások túlnyomó többségére nem ez a jellemző.

Azzal kapcsolatban, hogy a Libri tervezi-e átvenni az Alexandra-üzletek egy részének vagy egészének az üzemeltetését, az igazgató elmondta:

– A magyar könyvpiacon láttunk rossz példákat arra, hogy a túl gyors piaci növekedés milyen veszélyeket hordoz magában. Mi nem szeretnénk ebbe a hibába esni, átgondoltan hoztunk döntéseket az elmúlt években, és ehhez a jövőben is szeretnénk tartani magunkat. Amennyiben érkezik hozzánk megkeresés, alaposan megvizsgáljuk és értékeljük a lehetőséget.

Könyvre zuhogó zápor

Sok kiadó az MKKE-t is hibáztatja a kialakult helyzetért, mert mindig a terjesztőket védte a kiadók ellenében. Mint mondják, már az is abszurd gondolat, hogy a kiadók és a kereskedők egy egyesülésben próbálnak létezni, hiszen mások az érdekeik.

– Az MKKE tagjai a forgalmukkal arányosan fizetnek be tagsági díjat, természetes, hogy a kereskedők sokkal többet. Így az ügyvezetés egy idő után határozottan az ő oldalukra állt. De amióta kiléptünk az egyesülésből, már nincs bennem annyi indulat – mondja Votisky Zsuzsa, a tudományos és szakkönyveket megjelentető, független Typotex Kiadó igazgatója. – A piac túl fogja élni az Alexandrát, mint ahogy a rendszerváltás utáni kataklizmát is túlélte, még most is előttem van a kép, ahogy egy ócsai istállóban zuhogott az eső Nietsche Im-ígyen szóla Za­ra­thust­rá­já­nak százaira, mert nem tudták hova rakni. Ez a válság talán nem lesz ennyire súlyos, a hullámverés mindegyik kiadónál másképp fog lecsapódni attól függően, a bevételük mekkora része jött az Alexandrától. A mi könyvforgalmunk tizenöt százalékáról van szó, tehát nem a döntő részéről, de így is tartoznak tízmillió forinttal, ami hiányozni fog.

Az Alexandránál felhalmozott készletek kapcsán az is problémát jelent majd, hogy az üzletpolitikája eltért a másik két hálózatétól, sokkal több példányt rendeltek minden címből. Az igazgatónő szerint a Librinél például harmadannyi könyvből jött ki ugyanakkora forgalom. Mivel nem tudnák hol raktározni őket, és a kétévesnél régebbi könyveket nem fogják átvenni más terjesztők, a Typotex csak a készlete harmadát kérte vissza, mert a többinek nincs értelme. Ezenkívül még bíznak benne, hogy lesz egy befektető, aki részben átveszi az Alexandra üzleteit.

– A kilencvenes években volt lehetőségem Hollandiában tanulmányozni a könyvszakma működését. Ott a kereskedők egyszerűen megveszik a könyveket, visszáruzási joggal. Így sokkal kevesebbet vásárolnak, ezért kiegyensúlyozottabb a piac. Nálunk iszonyúan pazarló a rendszer. Az egész már az elejétől fogva rossz, mert arra épül, hogy a kiadók finanszírozzák a kereskedelmet. Ebben kódolva volt egy ilyen Matyi Dezső-féle megalomán birodalom kialakulása és bukása is – mondja keserűen Votisky Zsuzsa, aki biztos benne, hogy kialakul majd egy árleszállítási hullám, ezenkívül aggódik, hogy a az események következtében centralizálódó piacon még tovább nőhet a kereskedői árrés: az elmúlt húsz évben így is negyvenről ötvenkét százalékra nőtt.

Kiszolgáltatott helyzetben

A kiszolgáltatottságot még fokozza, hogy a három nagy terjesztői üzletlánc az elmúlt években felvásárolt körülbelül húsz kiadót. Ezen is múlt, hogy amikor pár évvel ezelőtt néhányan meg akarták alakítani a Független Kiadók Tagozatát az MKKE-n belül, a próbálkozás kudarcba fulladt, mert nem volt elég erős összetartás a szakmában. A tagozat elnöke Csordás Gábor költő, műfordító és szerkesztő lett volna, a Jelenkor akkori vezetője, amelyet aztán – beszédes módon – szintén felvásárolt vagy inkább megmentett a Libri Kiadói Csoport.

– Sok, kemény munkával felépített családi vállalkozás került a nagy kereskedő cégek kezére, a vezetők feladták az egészet vagy eladták magukat – mondja keserűen Milkovich Eszter, a független Holnap Kiadó igazgatója. – Xanaxot veszek be, amikor be kell mennem egy könyvesboltba, mert az üzletlánc nyilvánvalóan a saját kiadóinak a köteteit teszi szembeöltő helyekre, ezenkívül tekintettel vannak valamilyen szinten egymás kiadóinak a termékeire is, így a függetlenek kötetei szinte rejtve sorakoznak a polcokon. A független kiadók pénzügyileg is rosszabbul járnak a jelenlegi helyzettel, mert a nagy terjesztők egymás kiadóira vonatkozóan bartermegállapodásban számolnak el, vagyis nincs pénzmozgás, összevetik egymás eladott példányait és csak a különbözetet fizetik ki. Tehát az ő esetükben valószínűleg nem lesz akkora bent ragadt adósság az Alexandránál.

A többek között szépirodalmi, építészettörténeti, zeneművészeti kiadványokat megjelentető, 1989-ben alapított Holnap Kiadó volt az egyetlen, amelyik felvette a harcot az Alexandra uralma ellen. Másfél évvel ezelőtt felszámolást kezdeményezett a Könyvbazár Kft. ellen, így megkapták a 12 millió forintos tartozást és a készleteket. Ugyanis akkor, amikor felszámolás indult a Pécsi Direkt Kft. ellen, és Matyi Dezső tevékenysége a Könyvbazár Kft.-ben folytatódott, azt az ígéretet tette, hogy részletekben törleszti majd a Pécsi Direkt fennálló tartozását. A kiadók ezért aláírtak vele egy megállapodást, amelyben vállalták, hogy továbbra is szállítanak az új cégnek. A Holnap Kiadó azonban nem fogadta el a feltételt, ezért tudott később követelni a Könyvbazártól. Mindez igen merész lépés volt, a többiek azért nem merték megtenni, mert az Alexandra megkerülhetetlennek tűnt a piacon, és abban reménykedtek, visszakapják az elmaradt pénzt. Csakhogy Milkovich Eszter szerint látszott, erre esély sincs.

– Bennünk is volt félsz, mert az Alexandra bonyolította az éves forgalmunk egyharmadát, de úgy tűnik, rajta kívül is van élet. Természetesen a Librivel, illetve a Líra és Lanttal továbbra is szerződésben állunk, ők jól szervezett cégek. Ugyan szintén magas, 52 százalékos árréssel dolgoznak, de pontosan fizetnek, és jó szakmai kapcsolatot alakítottunk ki – mondja az igazgatónő. – Most kérdezgetik tőlem a kollégák, hogyan csináltam, de már késő lépniük. Egyébként a Pécsi Direktnél nekünk is ragadt bent pénzünk, négymillió forintunk, én csak a Könyvbazár tartozását tudtam kikövetelni.

Ráadásul amikor kikérték a készleteket, kiderült, hogy tetemes rész hiányzott a számon tartott áruból. Ami azt is jelentheti, hogy a Könyvbazárral szerződésben álló többi kiadónak a valóságban nagyobb összeggel tartozik a cég, mint amit jelenleg gondolnak.

Abszurd viszonyok

L. Simon László országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős korábbi államtitkára Face­book-posztjában azt a véleményét tette közzé, miszerint a politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát, segítenie kell a kialakult helyzetben. Ez kétféleképpen történhet: az állam vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy anyagilag és erkölcsileg támogatja azokat a szakmai befektetőket, akik az Alexandra romjain új kiskereskedelmi láncot alapítanának. Hozzáteszi: a kialakult helyzetért nem csupán Matyi Dezső és cégcsoportja a felelős, ő is abszurdnak tartja, hogy a könyvkiadók és a -kereskedők egy szakmai-érdekképviseleti szervezetben ülnek. „Illetve újra felvetődik a kérdés, nem kellene-e jogi eszközökkel fellépnie az államnak annak érdekében, hogy a könyvkereskedelmi cégek ne lehessenek kiadók tulajdonosai, hiszen ezzel nem csupán a piacot befolyásolják, hanem az irodalmi-szellemi élet pluralizmusát is veszélyeztetik.”

– Igazából lelkileg is nagyon megterhelő kiszolgáltatva lenni egy olyan embernek, aki részint tisztességtelen, részint huszonöt éven át meggátolta a kiadó fejlődését. Ugyanakkor több oka is van annak, hogy egyetlen ember ekkora kárt tudott okozni. Nem véletlenül léptünk mi is ki az MKKE-ből, ami segítette a diktatórikus rendszer fennmaradását. Régebben jobb viszonyban voltunk a terjesztőkkel, megbeszéléseket folytattunk, véleményt kértünk egy-egy könyv kiadásáról, a tervezett példányszámokról, tisztában voltak a terveinkkel. Most a kiadókon van minden teher: a témaválasztás, a készülő kiadványok költségei, a példányszám-meghatározás, vagyis a teljes kockázat, miközben a bevételből a terjesztők fejlődnek. A kapcsolatunk pedig annyi, hogy kapunk egy levelet, miszerint fel­emel­ték az árrést. Például Matyi Dezsővel soha nem találkoztam, csak a tévében láttam. És mindemellett a kiadói közösség is szétesett, nincs szakmai összetartás, márpedig ezeket a harcokat nem lehet egyedül megvívni. Nem jutottunk volna idáig, ha a kiadók tíz évvel ezelőtt összefognak – szögezi le Milkovich Eszter.

Az MKKE által képviselt szakma tehát hárommilliárd forint állami segítségnyújtást remél. De a jelenlegi rendszer semmiféleképpen nem maradhat fenn, hiszen látható, hogy a kiadók kiszolgáltatottsága csőd után újra csődbe viszi az egész ágazatot. A kiadói szakma teljesen más embereket vonz, mint a terjesztői. A betűt szentnek tartó személyek valami szépet, értékeset szeretnének létrehozni, elvesznek abban a világban, ahol a számok a szentek.

Fehérváry Krisztina

Átláthatatlan hálózat

Az Alexandra-hálózat csődje gyakorlatilag ugyanolyan átláthatatlan viszonyok között következett be, mint amilyen a cégháló másfél évtizedes működése volt. A kiadók tulajdonképpen egy másik cégtől, a hálózat nagykereskedőjének számító Könyvbazár Kft.-től nem kapják meg pénzüket. A Könyvbazárnak vagyona vagy bevétele nincs, korábban azért tudott fizetni, mert a kiskereskedelmi hálózatot működtető Rainbow Kft. átutalta számára bevételei mintegy felét. Ez a gyakorlat szűnt meg az elmúlt hónapokban, az Alexandra csoport könyvvizsgálója szerint azért, mert a Rainbow Matyi Dezső más vállalkozásai számára is átutalásokat teljesített.

A közgazdaságilag visszaélésgyanús felállásra, vagyis hogy miért kell egy üzletmenetben külön cégbe szervezni a beszerzéseket és az értékesítést, egy három évvel korábbi történet adja a magyarázatot. Akkor ugyanígy az Alexandra várható csődjére számított a szakma, miután a cég Pécsi Direkt nagykereskedése 11 milliárd forintos tartozást halmozott fel. A Matyi-birodalom akkor már több fronton szüneteltette fizetési kötelezettségeit. A pénzintézetek közül a Commerzbanknak, az OTP-nek, a Széchenyi Banknak és az Erstének összesen 4,5 milliárd forintos adósságot halmozott fel, tartozott a NAV-nak, s mintegy 4 milliárd forinttal a cégnek beszállító kiadóknak és kereskedőknek is. Hogy az Alexandra-áruházak akkor mégsem zártak be, annak volt köszönhető, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének egyetértésével Matyi Dezső új cégekbe szervezte át a könyvforgalmazást: a tartozások a vagyon nélküli Pécsi Direktnél maradtak, a dolgozókkal folytatólagos munkaszerződést kötött a Rainbow Üzletlánc Kft., a nagykereskedői szerepbe pedig a Könyvbazár Kft. került. A kiadóknak pedig megígérte, hogy a Pécsi Direkt felhalmozott tartozásait három éven belül az új cég törleszti majd – ennek megvalósítása azonban jócskán akadozott.

Szarka Sándor – www.demokrata.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu