Nem vagyok babonás, lekopogom. De a Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-án volt a leghosszabb az éjszaka.
„Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja” – járta a mondás. Okos ember ilyenkor fokhagymafüzért vásárol, a gumókat szétbontja, kés lapjával megroppantja, majd tesz néhány gerezdet az ajtófélfára, az ablakszárnyra, bedug egyet a kulcslyukba, egyet a párna alá, bekeni a szekrényajtót, a szíve tájékát, keresztet rajzol vele az asszony homlokára, a maradékból meg fokhagymalevest főz. Tehetünk seprűket is a küszöbre, abban mindenki elbotlik, esetleg patkót, de a leghatásosabb a fokhagyma. Antibakteriális hatású, és a hülyéket is távol tartja. Meg a boszorkányt.
Luca ugyanis kétarcú nőszemély: nappal szent és vértanú, a vakok védőszentje, éjszaka meg rontó-bontó Lucapuca. A legokosabb, ha bezárkózunk, és nem csinálunk semmit. Amibe Luca-nap belefogunk, úgyis az ördögé. Aki lisztbe nyúl, orbáncos lesz. Ha kenyeret süt, kővé dermed. Aki ruhát foltoz, „bevarrja a tyúkok tojókáját”. A legjobb, ha aludni térünk. Lefekvés előtt szopogassunk mézes fokhagymát. Esetleg csíráztathatunk Luca-búzát, ebből – ha karácsonyig kizöldül – jósolni lehet a következő évi termésre. Készíthetünk Luca-hagymát is. Ha félbevágunk egy fej vöröshagymát, lehántunk róla 12 réteget, sorba rakjuk januártól decemberig, s mindegyikbe szórunk kevéske sót, másnapra megtudhatjuk, milyen időjárás lesz az új évben. Amelyikben elolvad a só, csapadékos hónap lesz.
A férfiak süthetnek Luca-pogácsát. Ez valójában tepertős pogácsa, csak fémpénzt rejtünk bele: aki beleharap, szerencsés (ha nem törik ki a foga). De tűzhetünk madártollat is a tésztába sütés előtt. Ez is jóslás, csak komorabb, hiszen akinek a tolla először pörkölődik meg, az nem éri meg a következő Luca-napot. Ezért okosabb Luca-lepényt sütni hajdinalisztből, azt Luca nagyon szereti, éjszaka magával viszi.
Bölcs férfiak régebben boszorkányvadászatra adták a fejüket. Luca-széket ácsoltak. Ehhez 13 fafajta szükségeltetik. Az ülőlaphoz tölgy, a lábakhoz cser, akác, kőris, az összekötő rudak bükk, szelíd dió, a csapok vörös- és lucfenyő, aztán gyertyán, cseresznye. Fondorlatos munka, de megéri a fáradságot, mert ha szenteste a templomban felállunk a székre, meglátjuk a boszorkányokat, és a Luca-ostorral elverhetjük őket. Hogy hányfajta kenderből készül az ostor és hány bibircsókát kell rákötni, nem részletezném. Elég, ha annyit mondok: „Lassan készül, mint Luca széke!”
Fontos, hogy vigyünk magunkkal mákot. Hazafelé üldözőbe vesznek a boszorkányok, és úgy menekülhetünk, ha elszórjuk a mákszemeket. Amíg a banyák összeszedik, egérutat nyerhetünk. Az ijedtségre ehetünk francia tőzegfokhagymát, de az ecetes cigányhagyma is megteszi. Aztán írjunk kotyolóverset. Luca-nap hajnalán az okosabb falusi gyermekek körbejárják a szomszédságot, és szalmára térdepelve kulináris bőséget ígérnek. A rigmusokért cserébe ajándék jár. Kalács, kolbász, pénzecske. Arra figyeljünk, hogy a Dunántúlon „Luca-Luca kitty-kotty”, az Alföldön „Kitty-kotty” varázsigével kezdjük a verset. Például: „Luca-Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok! Annyi kolbászuk legyen, hogy kerítést lehessen belőle fonni! Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz!”
A lucázásban az a legszebb, hogy nem kell udvariaskodni; ha nincs hálapénz, rögvest átkozódhatunk. „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” De fokozhatjuk a kommunikációs nyomást: „Ha nem adtok szalonnát, levágjuk a gerendát.” A gerenda hatni szokott. Nyilván a más szemében a szálkát hasonlat miatt. De lehet, hogy a gazdának a ne ágaskodj a gerenda alatt kezdetű mondás jutott eszébe. Mindegy, fogjuk a kolbászt és köszönjünk el. Útközben majszoljunk el egy gerezd fokhagymát. Sosem lehet tudni.
www.valasz.hu – Vinkó József
Szellem a fazékból – Gasztrotörténetek
Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.
A szerző ajánlása: 
„Úgy lapozd ezt a könyvet, Kedves Olvasó, mintha épp csak bekukkantottál volna a konyhába, ahová az illatok csalogattak. Kíváncsi voltál, mi fő a fazékban. Óvatosan emeld meg egyik-másik fedőt, szimatolj be a sütőbe, kóstold meg a mártást, vigyázz, meg ne égesd a nyelved. A fedő alól most nem illatok szállnak feléd, hanem ínycsiklandó történetek.”
Kiadói kedvezményes árusítás:
Heti Válasz Kiadó
1027 Budapest, Horvát u 14-24., V. emelet.
Telefon: (061) 461-1400
Nyitva tartás: H-P: 8-16.30 óráig
E-mail: recepcio@hetivalasz.hu
