Timelord – Lopás, tömeghisztéria és István szentté avatása

309

Ez egy remek sztori, nem is értem, miért nem filmesítették még meg.

Az előzmények

István 1038. augusztus 15-én meghal. A király testét a székesfehérvári bazilika közepére helyezett szarkofágba temetik. Az élet megy tovább a szokásos véres hatalmi cirkuszokkal. 1061-ben pogányzavargások törnek ki, emiatt a sír kirablásától tartó kanonokok a szarkofágból kiemelik a testet és elrejtik egy föld alatti kősírba. A test áthelyezése során István jobb karját, kézfején a rajta lévő gyűrűvel leválik. A maradványt ereklyeként a káptalani kincstárba helyezik el. A kincstár egyik őre, Merkur a jobb kézfejet innét ellopja és saját bihari birtokán elrejti. A lopás pontos évszámát nem tudjuk.

Három napos böjt és ima

1083-ban László király István halálának napjára, azaz augusztus 15-re országos gyűlést hív össze Székesfehérvárra. A király felszólítja a betegeket, hogy a gyógyulásuk reményében ők is jelenjenek meg az eseményen. Merkurt viszont a király eltiltja a részvételtől, nehogy újabb maradványokat rabolhasson.  Augusztus 15-étől a megjelentek három napos böjtbe kezdenek és szüntelenül imádkoznak. A harmadik napon megpróbálják a föld alatti kősírt lezáró kőtáblát elmozdítani, de az nem sikerül. Mindenki tudja, hogy a böjt és az ima kevés volt, valamire még szükség van. De mi is legyen az?

Egy bökénysomlói apáca jön rá a megoldásra. A kőlapot azért nem lehet elmozdítani, mert Salamon király a visegrádi börtönében szenved. Nincs más teendő, mint ki kell engedni Salamont. A javaslattal László király is egyetért, és azonnal futárt indíttat Visegrádra, hogy engedjék ki az egykori királyt a börtönből.

Ezek után újból megpróbálták a kőlapot elmozdítani, és – mit tesz isten – sikerrel járnak. A sír kinyitható.

Csodálatos gyógyulások

Augusztus 19-én este izgatott és feszült várakozással teli tömeg gyűlik össze a templomban. Könnyen el lehet képzelni a felfokozott idegállapotot, a kántáló, éneklő, imádkozó emberek százait–ezreit, akik minden pillanatban várják, valamiféle csoda történik. És persze a csoda meg is történik. Egy paralízises beteg fiú felkel és megindul a sír felé. Majd egy hétéves béna gyermek négykézláb a sír felé mászik és abba megkapaszkodva feláll. Az emberek sírtak, kiabáltak, magukon kívül vannak. Az örömében síró László király a gyermeket felkapja, az oltárhoz viszi és hálaadó imát mond érte. A király és a főurak boldogan távoznak a templomból. A nép azonban egész éjjel a templomban virraszt és ennek hatására újabb és újabb csodálatos gyógyulások következnek be.

Augusztus 20.

Reggel a király és kísérete visszatér a székesegyházba. Leemelik az elmozdított kőlapot, és felbontják a sírt. Újabb csodák történnek. A talajvízben úszó földi maradványok balzsamillatúak, másrészt lehetetlen kimeríteni a talajvizet a kőlapokból álló koporsóból. István maradványait összeszedik, gyolcsba tekerik és egy ezüstládába zárják. István jobb kézfejét a rajta lévő gyűrűvel azonban hiába keresik, az persze nincs a sírban. A hiánnyal ekkor szembesül a közvélemény, mert a korábbi lopásról csak kevés beavatott tudott. Érthető módon nagyon titkolták az esetet.    

Egy tolvaj gyermekded hazugsága

1084 májusában László király Bihar megyébe utazik és találkozik Merkurral. Merkur visszaadja a jobb kézfejet. De nem csak úgy egyszerűen, szégyenkezve és megbánást tanúsítva. Merkur egy történetet is kanyarít, hogyan került hozzá a maradványt. A vallomása szerint, amikor megtudta, hogy László kitiltotta a sír felnyitásáról, bánatában imádkozott egy templomban. Az ima közben hozzálépett egy fehér ruhába öltözött idegen, átadott neki egy szövetdarabot és rábízta megőrzése. A templom sarkában Merkur kibontotta a csomagot – és láss csodát – legnagyobb meglepetésére István jobb kézfejét, rajta gyűrűjével – találta benne. Most pedig örömmel visszaadja a maradványt a királynak. László király elfogadja a vallomást. Vagy legalábbis úgy tesz, mint aki elhiszi. Hogy mi késztette erre, nem tudjuk.

A magyarság legnagyobb ünnepe

Régóta tudjuk, hogy a magyarság legnagyobb ünnepéhez nem méltó, hogy piszlicsáré részletekkel (mibe kerülnek az ünnepségek stb.) foglalkozzunk. Én sem teszem ezt. Az alábbi rajz mutatja, száz évvel ezelőtt sem volt fenékig tejfel az ünnep.  

A Szent István-napi ünnepségek csúcspontja régóta a Szent-jobb körmenet. Talán felesleges mondanom, nincs bizonyíték arra, hogy a jobb valóban István király maradványa. Még azt sem tudjuk, hogy ezt a kézfejet adta-e vissza Merkur László királynak.

De ez ünnep szempontjából ez sem fontos.

Ami miatt némileg zavarban vagyok, az az alkotmány.

 

http://timelord.blog.hu

A cikk eredetije ITT olvasható.

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu