Mesék az írógépről

380

Magyar tükör.

Budapest székesfőváros tanácsa egy érdekes, új adónemmel akar kísérletezni. Az írógépet akarja adó alá vetni, melyekért darabonként évenként a tulajdonosa 10 korona adót fizetne. Ebből az alkalomból kiszámították, hogy Budapesten ez idő szerint hány írógép van használatban és kitűnt, hogy azok száma összesen ötezerre megye, de számuk folyamatosan szaporodik. […] Érdekes, hogy ez az ötezer írógép 21 különféle írógép rendszerre oszlik, de az egészből 3800 az eredeti Remington Standard írógépekre esik, míg a többi más rendszer között oszlik meg.
(Iparosok Lapja, 1907. szep­tember 22.)

*

Hogy a vármegyék szegények, azt felesleges mondanunk, s ezen szegény vármegyék közé tartozik Szatmár vármegye is. Hallottunk már különféle célokra rendezett táncmulatságokról […] de hogy egy szolgabírói hivatalhoz szükséges írógép beszerzésére táncmulatságot kelljen rendezni, az még nem fordult elő soha és sehol ezen a tejjel, vajjal és mézzel bővelkedő Magyarországon. És mégis megtörtént. Erre példa az erdődi szolgabírói hivatal, ahonnan az alábbi meghívót vettük.
„Meghívó. Az erdődi járás közigazgatási tisztikara 1910. szep­tember hó 3-án Erdődön, a Pannonia vendéglőben a főszolgabírói hivatalba beszerzett írógép javára zárt körű táncmulatságot rendez, melyre kívül címzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Személyi jegy 2 kor., családjegy 5 kor. Kezdete este fél 9 órakor.” Hát, mi tiszta szívből kívánjuk a rendezőségnek, hogy sikerüljön a mulatság s legyen belőle annyi jövedelem, hogy kiteljen belőle egy írógép, amelyen azután kopogtathassák a szerelmes leveleket a mulatságon részt vett bájos táncosnőiknek.
(Közérdek, 1910. szeptember 3.)

*

Régi panasza a közönségnek, hogy a hivatalos írásokat nem lehet elolvasni. Ennek elkerülésére az Igazságügyminisztérium az összes járásbíróságokat írógéppel szereli fel fokozatosan. A napokban ide is érkezett egy régi rendszerű Remington írógép, de egyelőre csak leltári dísznek, mert használatba nem vehető. A közönségnek türelmesnek kell lennie még egy darabig s eligazodni a rossz írásokon, úgy, ahogy tud.
(Fehérgyarmat, 1913. március 7.)

*

Kérelem. A női kereskedelmi tanfolyam tulajdonát képező három írógépet a városház szomszédságában levő irodahelyiségből gonosz kezek ellopták. Mivel a tanfolyam e rablás által válságos helyzetbe került, felkérem a tanügy azon lelkes barátait, kiknek egy nélkülözhető írógépjük van, hogy azt bérbe, vagy kölcsön használatra a tanév végéig nekem átadni szíveskedjenek. Óberth Ágoston igazgató.
(Esztergom, 1920. február 21.)

*

[…] ma már a legtöbb író nem is igen termel kéziratot, mert világszerte és már nálunk is csaknem valamennyinek külön írógépe van, azon írja a regényeit, novelláit és cikkeit, sőt a verseit is. […] Ez a magyarázata annak, hogy éppen a ma élő, elismert íróktól igen nehéz kéziratot szerezni. Tudtunkkal Gárdonyi és Tóth Béla kezdte nálunk az írógépes kéziratokat szállítani a lapoknak.
(Az Est, 1925. november 10.)

*

1927 nyarán a budai Horváth kertben kirobbant egy dalsiker. a Mesék az írógépről című operettben Honthy Hanna énekelte:
Hétre ma várom a nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll.
Szemben az Emke cigánya zenél…
A dalsikert rengetegen hallgatták az utcán és a Horváth kerti fák alatt, hiszen a deszkafalú színházból minden kihallatszott. Sajnos, be is! Ezért a jó humorú, atyáskodó igazgató, Sebestyén Géza kiállt a Krisztina körútra, és sorban megkérte a villamosvezetőket, hogy ne csilingeljenek, és lassan haladjanak el a színkör mellett. Megtették a kedvéért.
(Budapest, 1969/5. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

www.magyaridok.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu