Miként reflektál a kortárs lengyel kultúra Kelet-Közép-Európa változásaira?
Az október 7. és 23. között megrendezendő CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál a magyar–lengyel kulturális párhuzamok mellett különös figyelmet szentel az 1956-os forradalom és szabadságharc tematikájának is.
Az eseménysorozat díszvendége a világhírű Krzysztof Penderecki lesz, és tiszteletét teszi a lengyel Cloud Theatre társulata is. A radio_56 magyar popzenészek krémjével emlékezik, és egy régóta bemutatásra váró, magyar forradalmi gyökerekből építkező finn opera is Budapesten látható először.
Október 10. és 13. között a Várkert Bazár ad otthont annak a szemlének, amely évről évre a közelmúlt kiemelkedő magyar zeneszerzői teljesítményeit mutatja be. A számottevő múltra visszatekintő, Durkó Zsolt által alapított Mini Fesztivál életre hívója szándékához híven a legfiatalabbak, azaz a Kodály-ösztöndíjasok, valamint egy-egy kiválasztott külföldi nemzet – idén a lengyelek – munkáinak legjavát mutatja be.
A XX. század egyik leginspiratívabb lengyel komponistája, Henryk Górecki gondolatébresztő zenéje alapvető létkérdések felvetésére sarkallja a hallgatót. Juronics Tamás eARTh című darabja Górecki 4. szimfóniájára a Szegedi Kortárs Balett október 10-i előadásában pedig arra a közhelynek tűnő létkérdésre keresi a választ, amelyre előbb-utóbb választ kell adnia az emberiségnek: számos vélekedés alapján a kozmikus időszámítás szerint csupán másodperceink vannak hátra ezen a csöpp bolygón.
1956-ban a magyarországi eseményeket megelőzően a lengyelországi Poznań városában is jelentős felkelés robbant ki, ennek kíván emléket állítani Harsányi Gábor rendezésében a Harsányi–Gyarmati–Siliga alkotótrió jegyezte Mártírok / Pesti srácok történelmi musical, amely október 12-én látható a Belvárosi Színházban. Az események közötti kapcsolatot Martina, az itt tanuló lengyel egyetemista lány jelenti, aki a poznańi felkelésben elvesztette a szüleit, ám küldetésének érzi, hogy Budapesten a magyar ellenállást segítse.
A világ egyik legkeresettebb kortárs zeneszerzőjét több alkalommal is élőben hallhatjuk a fesztiválon. Krzysztof Penderecki a hatvanas évek elején vált híressé radikálisan új hangzású műveivel. A Jeruzsálem fennállásának 3000. évfordulójára szerzett kórusszimfóniája, a Jeruzsálem hét kapuja ősbemutatója 1997-ben volt Izraelben. Penderecki nagyszabású, három kórust, narrátort és énekes szólistákat foglalkoztató műve – melyet sokan Mahler 8. szimfóniájához hasonlítanak – október 12-én csendül fel a Müpában. Október 17-én a Zeneakadémia látja vendégül műveit és őt magát is azon a koncerten, amelynek műsora több ponton is kapcsolódik hozzánk: 1991-ben befejezett Sinfoniettájában Bartókra utal a szerző, 2015-ös Trombitaversenyét pedig a magyar trombitásfenomén, Boldoczki Gábor mutatta be, és természetesen az ő előadásában hallható a mű Budapesten is. Október 18-án az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány jóvoltából bárki kérdezheti a mestert a koncertjét megelőző közönségtalálkozón a BMC Könyvtárában.
Hiánypótló világpremier lesz az Operaház október 21-i előadása: az idén elhunyt, világhírű Einojuhani Rautavaara finn komponista első operáját, A bánya című alkotást az 1956-os magyarországi események inspirálták, és a Szovjetunió egykori szomszédjaként független, ám érzékeny politikai státuszú Finnországban nem állították színpadra 1963-as elkészültét követően a művet. A finn alkotás párjaként egy új magyar opera ősbemutatójára is sor kerül: Varga Judit Szerelem című munkája – amely megnyerte az Opera Déry Tibor–Makk Károly–Bacsó Péter Szerelem című filmjének feldolgozására kiírt pályázatát – markáns eszközökkel teremti meg azt a sajátos világot, melyet erősen meghatároz a Déry-novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció szemén keresztül látjuk az 50-es évek történelmét.
A műfajteremtő lengyel társulat, a Cloud Theatre október 15-i vendégjátéka, a Short Outline of Everything (A mindenség rövid vázlata) nem kevesebbre vállalkozik, mint a világ történetének elmesélésére, amelyben az elementáris moziélmény a helyszínen megalkotott elemekből jön létre. Aznap este a Bálnában a magyar könnyűzene közkedvelt alakjai sem vállalkoznak kevesebbre, ők radio_56 címmel arra kérdésre kutatják a magyarázatot, miként válhat hőssé egy hétköznapi ember? A forradalmi napok verseiből felfokozott lelkesültség sugárzik, a pillanat szülte líra könnyen válik dallá. Ezeket szólaltatja meg az est során mások mellett Németh Juci (Nemjuci), Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Mórocz Tamás (Bermuda) és Pajor Tamás.
Egy rendkívüli hangszerpárosítás (sőt, valójában kettőzés) hirdeti a lengyel-magyar testvériséget október 19-én a Vigadóban, sőt, a varázslatosnak ígérkező koncerthez mesebeli cím is dukál: Euridiké álma. A mágikus, mitikus, éteri hangzásokra képes hárfa két jeles művésze, a Fischer Annie-ösztöndíjas Razvaljajeva Anasztázia és Zuzanna Elster a hangszer duóirodalmának különlegességeit mutatja be, köztük ősbemutatóként felcsendülő magyar és lengyel kompozíciókkal.
Október 18-án a Várkert Bazárban az Egy ünnepi színjáték -…’56-’16 című előadáson nemcsak Magyarország, hanem a tágabb régió kommunistaellenes forradalmai, felkelései is fókuszba kerülnek. A színház és a performance műfaji peremvidékén zajló, Gergye Krisztián rendezte előadás olyan, fiatal alkotók segítségével igyekszik jelen idejű párbeszédet teremteni, akiknek már a kommunizmus is „történelem”. Az Örkény Színház Emlékezés a régi szép időkre című, október 21-én látható előadása másféle szemszögből közelít az eseményekhez: Eörsi István közel négy évet ült börtönben a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről a darabnak is címet adó könyvében számolt be, amely a kollektív felejtés kemény kritikája. A forradalom 60. évfordulójának előestéjén, azaz október 22-én az ország vezető hivatásos táncegyüttesei és zenekarai, valamint a legkiválóbb amatőr néptáncegyüttesei mutatják be az ’56 – Egy nép kiáltott című táncjátékot Mucsi János rendezésében és koreográfiájával. A darab a forradalom és szabadságharc történelmi környezetét idézi fel, sodró zenei kísérettel.
