Kortárs lengyelek és 1956 öröksége

170

Miként reflektál a kortárs lengyel kultúra Kelet-Közép-Európa változásaira?

Az október 7. és 23. között megrendezendő CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál a magyar–lengyel kulturális párhuzamok mellett különös figyelmet szentel az 1956-os forradalom és szabadságharc tematikájának is.

Az eseménysorozat díszvendége a világhírű Krzysztof Penderecki lesz, és tiszteletét teszi a lengyel Cloud Theatre társulata is. A radio_56 magyar popzenészek krémjével emlékezik, és egy régóta bemutatásra váró, magyar forradalmi gyökerekből építkező finn opera is Budapesten látható először.

Október 10. és 13. között a Várkert Bazár ad otthont annak a szemlének, amely évről évre a közelmúlt kiemelkedő magyar zeneszerzői teljesítményeit mutatja be. A számottevő múltra visszatekintő, Durkó Zsolt által alapított Mini Fesztivál életre hívója szándékához híven a legfiatalabbak, azaz a Kodály-ösztöndíjasok, valamint egy-egy kiválasztott külföldi nemzet – idén a lengyelek – munkáinak legjavát mutatja be.

A XX. század egyik leginspiratívabb lengyel komponistája, Henryk Górecki gondolatébresztő zenéje alapvető létkérdések felvetésére sarkallja a hallgatót. Juronics Tamás eARTh című darabja Górecki 4. szimfóniájára a Szegedi Kortárs Balett október 10-i előadásában pedig arra a közhelynek tűnő létkérdésre keresi a választ, amelyre előbb-utóbb választ kell adnia az emberiségnek: számos vélekedés alapján a kozmikus időszámítás szerint csupán másodperceink vannak hátra ezen a csöpp bolygón.

1956-ban a magyarországi eseményeket megelőzően a lengyelországi Poznań városában is jelentős felkelés robbant ki, ennek kíván emléket állítani Harsányi Gábor rendezésében a Harsányi–Gyarmati–Siliga alkotótrió jegyezte Mártírok / Pesti srácok történelmi musical, amely október 12-én látható a Belvárosi Színházban. Az események közötti kapcsolatot Martina, az itt tanuló lengyel egyetemista lány jelenti, aki a poznańi felkelésben elvesztette a szüleit, ám küldetésének érzi, hogy Budapesten a magyar ellenállást segítse.

A világ egyik legkeresettebb kortárs zeneszerzőjét több alkalommal is élőben hallhatjuk a fesztiválon. Krzysztof Penderecki a hatvanas évek elején vált híressé radikálisan új hangzású műveivel. A Jeruzsálem fennállásának 3000. évfordulójára szerzett kórusszimfóniája, a Jeruzsálem hét kapuja ősbemutatója 1997-ben volt Izraelben. Penderecki nagyszabású, három kórust, narrátort és énekes szólistákat foglalkoztató műve – melyet sokan Mahler 8. szimfóniájához hasonlítanak – október 12-én csendül fel a Müpában. Október 17-én a Zeneakadémia látja vendégül műveit és őt magát is azon a koncerten, amelynek műsora több ponton is kapcsolódik hozzánk: 1991-ben befejezett Sinfoniettájában Bartókra utal a szerző, 2015-ös Trombitaversenyét pedig a magyar trombitásfenomén, Boldoczki Gábor mutatta be, és természetesen az ő előadásában hallható a mű Budapesten is. Október 18-án az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány jóvoltából bárki kérdezheti a mestert a koncertjét megelőző közönségtalálkozón a BMC Könyvtárában.

Hiánypótló világpremier lesz az Operaház október 21-i előadása: az idén elhunyt, világhírű Einojuhani Rautavaara finn komponista első operáját, A bánya című alkotást az 1956-os magyarországi események inspirálták, és a Szovjetunió egykori szomszédjaként független, ám érzékeny politikai státuszú Finnországban nem állították színpadra 1963-as elkészültét követően a művet. A finn alkotás párjaként egy új magyar opera ősbemutatójára is sor kerül: Varga Judit Szerelem című munkája – amely megnyerte az Opera Déry Tibor–Makk Károly–Bacsó Péter Szerelem című filmjének feldolgozására kiírt pályázatát – markáns eszközökkel teremti meg azt a sajátos világot, melyet erősen meghatároz a Déry-novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció szemén keresztül látjuk az 50-es évek történelmét.

A műfajteremtő lengyel társulat, a Cloud Theatre október 15-i vendégjátéka, a Short Outline of Everything (A mindenség rövid vázlata) nem kevesebbre vállalkozik, mint a világ történetének elmesélésére, amelyben az elementáris moziélmény a helyszínen megalkotott elemekből jön létre. Aznap este a Bálnában a magyar könnyűzene közkedvelt alakjai sem vállalkoznak kevesebbre, ők radio_56 címmel arra kérdésre kutatják a magyarázatot, miként válhat hőssé egy hétköznapi ember? A forradalmi napok verseiből felfokozott lelkesültség sugárzik, a pillanat szülte líra könnyen válik dallá. Ezeket szólaltatja meg az est során mások mellett Németh Juci (Nemjuci), Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Mórocz Tamás (Bermuda) és Pajor Tamás.

14291799_1803063269972940_4596276123441952227_n

Egy rendkívüli hangszerpárosítás (sőt, valójában kettőzés) hirdeti a lengyel-magyar testvériséget október 19-én a Vigadóban, sőt, a varázslatosnak ígérkező koncerthez mesebeli cím is dukál: Euridiké álma. A mágikus, mitikus, éteri hangzásokra képes hárfa két jeles művésze, a Fischer Annie-ösztöndíjas Razvaljajeva Anasztázia és Zuzanna Elster a hangszer duóirodalmának különlegességeit mutatja be, köztük ősbemutatóként felcsendülő magyar és lengyel kompozíciókkal.

Október 18-án a Várkert Bazárban az Egy ünnepi színjáték -…’56-’16 című előadáson nemcsak Magyarország, hanem a tágabb régió kommunistaellenes forradalmai, felkelései is fókuszba kerülnek. A színház és a performance műfaji peremvidékén zajló, Gergye Krisztián rendezte előadás olyan, fiatal alkotók segítségével igyekszik jelen idejű párbeszédet teremteni, akiknek már a kommunizmus is „történelem”. Az Örkény Színház Emlékezés a régi szép időkre című, október 21-én látható előadása másféle szemszögből közelít az eseményekhez: Eörsi István közel négy évet ült börtönben a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről a darabnak is címet adó könyvében számolt be, amely a kollektív felejtés kemény kritikája. A forradalom 60. évfordulójának előestéjén, azaz október 22-én az ország vezető hivatásos táncegyüttesei és zenekarai, valamint a legkiválóbb amatőr néptáncegyüttesei mutatják be az ’56 – Egy nép kiáltott című táncjátékot Mucsi János rendezésében és koreográfiájával. A darab a forradalom és szabadságharc történelmi környezetét idézi fel, sodró zenei kísérettel.

www.kultura.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu