Kiállítás a háború urairól

257

Az I. világháború idején döntéshozó szerepet játszó államférfiakat ismerhet meg a közönség

az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság új, november 29-től látogatható kiállításán. A háború urai című tárlat egykori dinasztiák uralkodóit, a kor nagyhatalmú politikusait, meghatározó személyiségeit igyekszik bemutatni, akik egy letűnt kor gyermekeiként szembesültek világuk pusztulásával. Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából a XX. Század Intézet szakmai szervezésében megvalósuló tárlat olyan évszázadokat megélt uralkodócsaládok jelentős államférfiait mutatja be, akiknek saját nemzeti szempontunkból is kiemelkedő szerepük volt az I. világháborúban. A Várkert Bazárban látogatható kiállítás célja ugyanakkor nem az, hogy részletesen ismertesse az érintettek közéleti pályáját, sokkal inkább az, hogy a látogatók betekintést nyerjenek a régi világ főszereplőinek életébe, megismerhessék emberi vonásaikat. A multimediális és interaktív, különleges grafikai elemekkel színesített tárlat főszereplői között van I. Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya; Ferenc Ferdinánd, a Monarchia meggyilkolt trónörököse; II. Vilmos, Németország császára; II. Miklós orosz cár; V. György, Nagy-Britannia királya; III. Viktor Emánuel, Olaszország királya; V. Mehmed, az Ottomán Birodalom szultánja; I. Péter szerb király; I. Ferdinánd román király; Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke és Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke. Éppen a magyar vonatkozás hangsúlyozása miatt nélkülözhetetlen szereplő a háború Magyarországának miniszterelnöke, Tisza István, valamint a magyarok által nagyra tartott Rudolf trónörökös és édesanyja Erzsébet királyné, azaz Sissi.

A háború urai című tárlat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság háromrészes kiállítássorozatának második eleme: a Várkert Bazárban 2015-ben megnyílt az Új világ született – Európai testvérháború 1914–1918 című kiállítást követi, amely általánosan mutatta be az I. világháború természetét. A most megnyílt, a háborúban döntéshozó szerepet játszó koronásfőkről és államférfiakról szóló tárlatot a tervek szerint az I. világháborús békékre, azaz a megszülető új világra fókuszáló tárlat követi majd. A háború urai című kiállítás megnyitását követően A régi világ utolsó uralkodója – Ferenc József emlékezete címmel a Várkert Bazár rendezvénytermében november 28-án nemzetközi konferenciát tartottak, amelyet Balog Zoltán miniszter nyitott meg.

Ferenc József sosem futott el a hivatalából adódó döntések és felelősség elől – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az osztrák császár és magyar király halálának 100. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián. A miniszter kijelentette, Ferenc József azzal lett népszerű Magyarországon, hogy felismerte: partnerként, nem alávetettként kell bánni a magyarokkal. Hozzátette: a magyarok ma is nyitottak az ilyen típusú együttműködésekre „közös közép-európai sorsunk” alakításában. Közép-Európa akkor lesz újra sikeres, ha történelmi értékeit „felfedezzük, ápoljuk és megújítjuk” – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint ma leginkább Közép-Európa ragaszkodik azokhoz a történelmi és kulturális alapokhoz, amelyek nélkül Nyugat-Európa sem létezhet.

urai2
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában emlékeztetett: az első világháború végén az antant a nemzeti önrendelkezés elvét használta fel eszközként az ellenséges többnemzetiségű birodalmak, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom belső megtörésére. A nemzeti önrendelkezés elvét azonban az érintettek megkérdezése nélkül, pusztán nagyhatalmi alkuk mentén akarták érvényesíteni, ennek „eredményét szemlélhetjük” az első világháborút lezáró, kezdettől elvetélt békeszerződésekben – tette hozzá Schmidt Mária. „A világ más lett, de nem lett jobb. Szétdarabolták azt, ami évszázadok alatt összenőtt” – fogalmazott a történész, aki úgy vélte: a nagy európai uralkodódinasztiák, köztük a Habsburgok trónfosztásának következménye elhúzódó legitimációs válság és állandó politikai bizonytalanság lett, nem csupán az újonnan születő, mégis többnemzetiségű, hanem a nemzetileg homogén országokban, így Magyarországon is.

urai1
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt

Ferenc József halála az első világháború egyik legmeghatározóbb eseménye volt, hiszen IV. Károly személyében egy olyan, számos reformelképzeléssel bíró uralkodó került hatalomra, aki szemben a körülötte álló katonai vezetőkkel és politikusokkal, felismerte azt, hogy lehetetlen megnyerni a háborút – mondta el Habsburg Károly, Habsburg Ottó egyik fia. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet vezetője előadásában kiemelte: életében híd, tudományegyetem, pályaudvar, számos köztér és intézmény viselte az uralkodó nevét, akit a korban – a törvények által is kikényszerített – hatalmas lojalitás és tisztelet vett körül. Mindez élesen szemben áll azzal, hogy ma Magyarországon Ferenc Józsefről a nyilvános térben csak egy keserűvíz-készítmény van elnevezve, kultusza gyakorlatilag nem létezik. A rendszerváltás után szabad akaratunkból, demokratikusan úgy döntöttünk, hogy szimbolikusan töröljük Ferenc József alakját a magyar történelemből, miközben az általa kinevezett politikusok, például Tisza István szobrokat kap, és közterületek viselik a nevét – fogalmazott Gerő András, aki szerint Ferenc József emlékezete elsősorban nem a 100 éve elhunyt uralkodóról, hanem a közép-európai népekről szól. „A nagy kérdés, hogy mikor tudunk arányosan, békében élni a múltunkkal” – fűzte hozzá.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából, a XX. Század Intézet szakmai szervezésében megvalósuló tárlat főkurátora Schmidt Mária, kurátorai pedig Gerő András és Tallai Gábor történészek.

Forrás: MTI

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu