Makarov-levél: a második világháborús magyar történelem máig legnagyobb rejtélye

                     A Makarov-levél a magyar világháborús történelem rejtélyes domunetuma                                             Fotó: Ria/Novosti

A Makarov-levél közvetlen történelmi előzményei Az angolszász szövetségesek 1944. június 6-i sikeres normandiai partra szállása, továbbá a Vörös Hadsereg június 22-én elindított nagyszabású offenzívája, a Bagratyion hadművelet katasztrofális helyzetbe sodorta a náci Németországot.

Az angolszász szövetségesek 1944 júniusában megvetették lábukat Normandiában   Fotó: National Archive World War 2

A szovjet támadás megsemmisítette a Wehrmacht Középső hadseregcsoportját, és augusztus végére kiszorította a leharcolt német seregtesteket a Szovjetunió területéről. Augusztus 23-án Románia ugrott ki a német szövetségből, majd két nappal később hadat üzent a Harmadik Birodalomnak.

                        A Bagratyion hadművelet kisöpörte a néemteket a Szovejtunió területéről                                             Fotó: Wikimedia Commons

Szeptember 7-én Bulgária is hátat fordított addigi német szövetségesének, a Vörös Hadsereg pedig betört a Balkánra. Szeptember 23-án az első szovjet alakulatok Battonya és Csanádpalota térségében átlépték Magyarország trianoni határait, ezzel pedig az ország területe is hadszíntérré vált. Magyarország már 1942 márciusa, Kállay Miklós miniszterelnök hivatalba lépése óta titkos diplomáciai csatornákon elkezdte keresni a nyugati szövetségesekkel való kapcsolatfelvételt, hogy megfelelő pillanatban kiléphessen a háborúból, illetve a német szövetségből. Miután Benito Mussolini németbarát fasiszta rendszere 1943 júliusában összeomlott és Olaszország 1943 szeptemberében hadat üzent a náci Németországnak, Adolf Hitler elhatározta, hogy ha kell, fegyveres erővel is megakadályoz egy újabb „árulást”, ezért már 1943 őszétől elkezdték előkészíteni a „vonakodó csatlós”, Magyarország elleni katonai megszálló műveletet.

             Kállay Miklós miniszterelnöksége idején kezdődtek el a titkos fegyverszüneti tapogatózások - Fotó: MTI

 1944. március 19-én az erre kijelölt német seregtestek bevonultak Magyarországra, elmozdították a törvényes magyar kormányt, majd a német csapatokkal együtt az országba érkezett Gestapo elkezdte letartóztatni a náciellenes politikusokat, katonatiszteket és más közéleti szereplőket. A tényleges hatalom Edmund Veesenmayer követ, Hitler „teljhatalmú birodalmi megbízottjának” a kezébe került,  aki a nácik ukázait közvetlenül a német nyomásra kinevezett kollaboráns bábkormány, a Sztójay-kabinet részére adta át a hivatalában meghagyott, de a tényleges hatalmában jelentősen korlátozott Horthy kormányzó kikerülésével.