Makarov-levél: a második világháborús magyar történelem máig legnagyobb rejtélye

11

A második világháború magyarországi históriájában, Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérletét megelőző titkos diplomácia az egyik legérdekesebb fejezet.

A kulisszák mögött zajló események kétség kívül legizgalmasabb és máig tisztázatlan történelmi hátterű dokumentuma az úgynevezett Makarov-levél, Sztálin állítólagos és Magyarország számára rendkívül kedvező feltételeket tartalmazó fegyverszüneti ajánlata. Amikor 1944. szeptember 28-án Faragho Gábor vezérezredes fegyverszüneti delegációja a legnagyobb titoktartás közepette elindult Moszkvába, a kormányzó még a küldöttség elutazása előtti kihallgatáson meghagyta Faraghónak, hogy a magyar fegyverszüneti feltétekről a Makarov-levélben foglaltaknak megfelelően tárgyaljon. A Kremlben október 8-án késő este lezajlott kétoldalú tárgyaláson azonban Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos, a szovjet diplomácia vezetője már nem akart tudni a titkos dokumentum tizennégy pontjában összefoglalt és Magyarország számára különösen előnyös feltételekről. Molotov váratlan és mereven elutasító álláspontjára több magyarázat is létezik, ám mindezek ellenére a Makarov-levél Magyarország második világháborús történetének az egyik legnagyobb talánya maradt.

A Makarov-levél  szerzője, Fjodor Makarovics Makarov alezredes, az alacsonyabb beosztású szovjet politikai tiszt, a Szlovákiában működő partizáncsoport parancsnoka a korabeli Szovjetunió viszonyait ismerve aligha engedhette volna meg magának, hogy a rettegett szovjet diktátorra, a legfőbb generalisszimuszra, Sztálinra hivatkozva fogalmazzon meg a saját elhatározásából egy, a magyar királyi kormánynak címzett és konkrét fegyverszüneti feltételeket tartalmazó levelet.

A Makarov-levél a magyar világháborús történelem rejtélyes domunetuma                     A Makarov-levél a magyar világháborús történelem rejtélyes domunetuma                                             Fotó: Ria/Novosti

A Makarov-levél közvetlen történelmi előzményei Az angolszász szövetségesek 1944. június 6-i sikeres normandiai partra szállása, továbbá a Vörös Hadsereg június 22-én elindított nagyszabású offenzívája, a Bagratyion hadművelet katasztrofális helyzetbe sodorta a náci Németországot.

Az angolszász szövetségesek 1944 júniusában megvetették lábukat Normandiában   Fotó: National Archive World War 2

A szovjet támadás megsemmisítette a Wehrmacht Középső hadseregcsoportját, és augusztus végére kiszorította a leharcolt német seregtesteket a Szovjetunió területéről. Augusztus 23-án Románia ugrott ki a német szövetségből, majd két nappal később hadat üzent a Harmadik Birodalomnak.

                        A Bagratyion hadművelet kisöpörte a néemteket a Szovejtunió területéről                                             Fotó: Wikimedia Commons

Szeptember 7-én Bulgária is hátat fordított addigi német szövetségesének, a Vörös Hadsereg pedig betört a Balkánra. Szeptember 23-án az első szovjet alakulatok Battonya és Csanádpalota térségében átlépték Magyarország trianoni határait, ezzel pedig az ország területe is hadszíntérré vált. Magyarország már 1942 márciusa, Kállay Miklós miniszterelnök hivatalba lépése óta titkos diplomáciai csatornákon elkezdte keresni a nyugati szövetségesekkel való kapcsolatfelvételt, hogy megfelelő pillanatban kiléphessen a háborúból, illetve a német szövetségből. Miután Benito Mussolini németbarát fasiszta rendszere 1943 júliusában összeomlott és Olaszország 1943 szeptemberében hadat üzent a náci Németországnak, Adolf Hitler elhatározta, hogy ha kell, fegyveres erővel is megakadályoz egy újabb „árulást”, ezért már 1943 őszétől elkezdték előkészíteni a „vonakodó csatlós”, Magyarország elleni katonai megszálló műveletet.

             Kállay Miklós miniszterelnöksége idején kezdődtek el a titkos fegyverszüneti tapogatózások - Fotó: MTI

 1944. március 19-én az erre kijelölt német seregtestek bevonultak Magyarországra, elmozdították a törvényes magyar kormányt, majd a német csapatokkal együtt az országba érkezett Gestapo elkezdte letartóztatni a náciellenes politikusokat, katonatiszteket és más közéleti szereplőket. A tényleges hatalom Edmund Veesenmayer követ, Hitler „teljhatalmú birodalmi megbízottjának” a kezébe került,  aki a nácik ukázait közvetlenül a német nyomásra kinevezett kollaboráns bábkormány, a Sztójay-kabinet részére adta át a hivatalában meghagyott, de a tényleges hatalmában jelentősen korlátozott Horthy kormányzó kikerülésével.
Elter Tamás - www.magyarnemzet.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu