Szepesmindszent műemlékei

320

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Közép-Európa legnagyobb középkori erődítményének, a történelmi Szepességnek nevet adó szepesi várnak négy-öt kilométeres körzetében tucatnyi Árpád-kori eredetű települést találunk, amelyeknek nagyrészt ma is megvannak régi templomai. Legutóbb a 614 méter magas várhegytől délre fekvő Zsigra emlékeivel ismerkedtünk, most az ugyanolyan távolságra – egyórányi gyalogútra –, de az ellenkező irányban lévő Szepesmindszentre látogatunk el.
A 750 lakosú településen (szlovák neve: Bijacovce) áthaladó, Sáros megye északi hegyei közé vezető országút a falu végén jókorát emelkedik, de még az úttól is hosszú lépcsősoron kell felkapaszkodnunk a dombra, ahol a község plébániatemploma áll. Huszonöt méteres, felfelé keskenyedő tornya messziről látszik, de a templomdombról is remekül látható Szepes vára, jól szemmel tartható a Branyiszkói-hágó felől leereszkedő, Lőcse felé továbbfutó ősi kalmárút forgalma. A mindenszentek tiszteletére emelt egyház, lábánál a faluval, fontos helyen épült hét és fél évszázada, okleveles adat szerint 1260 előtt.
A nyugati oldalán vaskos toronnyal, keleti felén egyenes záródású szentélyben végződő templom több korszak stílusjegyeit viseli magán. Román kori a torony alsó ablaka, tehát még a XIII. századi templomból való. A déli előcsarnoktól ötlépésnyire lévő szabályos kör alaprajzú kápolna mindennél biztosabban elárulja, hogy e magaslat már az Árpád-házi királyok idején egyházas hely volt, hiszen az effajta rotundáink a XI–XIII. század között keletkeztek. A csaknem nyolc méter belső átmérőjű, egy méter falvastagságú kerek kápolna félköríves bejárata nyugatról nyílik, két ablaka és karcsú tornyocskában végződő, formás zsindelykupolája újabb keletű. Védőszentje Szent Kozma és Damján, a III. században Keleten élt mártír testvérpár, akiknek kultusza nem idegen a környéken: Szepesváralján, Kassán és Lőcsén gótikus táblaképek, festett fa oltárszobrok készültek az orvosok és patikusok oltalmazóinak tiszteletére.
A Mindenszentek-templom szentélyének kora gótikus keresztboltozata a XIV. századi átépítést idézi. Ebből a korból származik az északi falon látható hosszú freskósáv is: bal felől két apostol, mellettük Krisztus áll, majd négy másik apostol sorakozik a képmező jobb széléig. Finom színekkel festett, karakteres figurák, oldalukon karddal, kezükben lándzsával. A hit harcos szolgái e korai határvidékünkön. A falkép mellett faragott kő szentségház, gótikus kovácsoltvas ráccsal, már a következő század stílusában. Egészen egyedi a hajóba délről nyíló gótikus kapuzat dísze, a csúcsíves oromban összefutó három liliomos végződésű karéj szabálytalanul fordul egymásba. A szentélyen egy másik, befalazott ajtó oldalán pirosra és fehérre festett, kőbe faragott inda tekergőzik, fölül egymásba fonódnak, s ugyanott egy különös bevésett jel – kifeszített íj felfelé mutató nyílvesszővel – látható, ki tudja, melyik évszázadból. Talán a gyepűt védő szabad királyi íjászok emlékét őrzi…
A község másik nevezetessége az úttól nyugatra található, szép parkban lévő pompás rokokó kastély. 1780 és 1788 között építették a híres Csákyak, miután tűzvész pusztította el ősi fészküket, Szepes várát. Ide húzódtak le, s itt laktak utódaik, míg 1945-ben ki nem parancsolta őket belőle a csehszlovák állam.

Ludwig Emil, mno.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu