Lovagteremben legelésző tehenek, feldúlt családi kripták, elpusztított birtokok...
Filmsorozat az erdélyi történelmi családok jóvátételi harcairól
Lovagteremben legelésző tehenek, feldúlt családi kripták, elpusztított birtokok – másfelől jussukat visszakövetelő magyar nemesek, akik nem fogadják el, hogy a történelem nem visszafordítható a Kárpát-medencében. Erdély arisztokratáiról, restitúciós küzdelmeikről szól az NMHH Neumann János-pályázatára készített filmsorozatunk, amelynek első része a fugadi Bánffyakat mutatja be.
Főnemesi sarjnak lenni egy isten háta mögötti színromán falu szinte egyetlen magyarjaként – nem kis kihívást vállalt báró Bánffy Farkas, amikor úgy döntött: Magyarországról visszatelepszik az erdélyi szórványvilágba. Méghozzá ősei kastélyába, Fugadra. Az erdélyi arisztokrácia megpróbáltatásait és jelenkori restitúciós küzdelmeit bemutató felfedezőutunkat itt, a dél-erdélyi szórványban kezdjük, ellátogatva többek között a Nagyenyed szomszédságában fekvő Csombordra is, ahol a Kemény bárók kriptáját nemrégiben kifosztották, falusi szemétlerakónak használták.
A fogyatkozó magyarságú településeken a magyar múlt fizikai és szellemi központjai, a kastélyok nagyobb veszélyben vannak, mint a tömbmagyarság „szállásterületein”, a Székelyföldön. A Csombord szomszédságában fekvő Enyedszentkirály államilag kisajátított (újraállamosított), magyar múltjától szinte teljesen megfosztott kastélya környezetében megtapasztalható, milyen az, ha a közösség vezetői, rátermett lelkipásztorok képesek megvédeni egy alig százfős gyülekezetet az asszimilációtól.
Fugadon viszont báró Bánffy Farkason kívül alig néhány – rohamosan elrománosodó – magyar él, így a főnemesnek szinte egymagában kell helytállnia. A múlt rendszerben községi iskolaként „üzemelő” kastélyt a család visszaperelte, ám az egykori Bánffy-birtokokért most is perek sokasága folyik. A román állam egyértelmű taktikája a „kivéreztetés”, és ehhez nem késlekedik bármilyen eszközt, akár a történelemhamisítást is bevetni…
Filmsorozatunk első része Erdély veszélyeztetett térségeibe, veszélyeztetett etnikai és társadalmi rétegeihez kalauzol.
Major Anita – Margittai Gábor – www.magyaridok.hu
