×

Hibaüzenet

Warning: file_get_contents(https://hu.wikipedia.org/wiki/december_ 9.): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.0 400 Bad Request cultissimo_daily_events_callback() függvényben (/var/www/clients/client1/web2/web/sites/all/modules/custom/cultissimo_daily_events/cultissimo_daily_events.module 52 sor).

Szellem a fazékból - Változatok kürtőskalácsra

2014 szeptember 28.

Csak ülök és ámulok. Kevés ételről gondoltam, hogy tősgyökeres magyar származék, de a dorongos fánkról azt hittem.

Most olvasom, hogy a Szlovák Köztársaság már 2007 végén földrajzi eredetvédelmet jelentett be a kürtőskalács szlovák változatára. A skalický trdelník nevű édességet regisztrálták is az Európai Unióban 1485. számon. (A pozsonyi kifli: bratislavský rožok.) A hír önmagában nem megrázó, hiszen a svédek is levédették a maguk kürtősét, a spettekakát, ami olyan, mint egy cukrozott bástya, de a szlovák kürtőskalácshoz legenda is tartozik. Eszerint a skalický trdelníket a magyar Gvadányi József költő-generális erdélyi szakácsa honosította meg Skalicán a XVIII. század végén. Első írásos említése pedig „Gyulu Juhászának köszönhető”. És mit tesz Isten, Juhász Gyula 1911-től két évig valóban a szakolcai királyi katolikus főgimnáziumban tanított.

Világos persze, hogy a parázs fölött forgatott dorongfánknak kiterjedt rokonsága él a világban: a német Baumkuchen (fára tekercs), a luxemburgi Baamkuch, az osztrák Prügeltorte (amit „ehető ékszernek” is neveznek), a litván ragoulis, a lengyel sekacz (az ágas-bogos formájú esküvői sütemény), a francia gateau ? la broche (állítólag Napóleon hozta magával Lengyelországból). Sokan a török makarát és az angol king of cakeset is idesorolják, sőt egy kalandos sorsú német cukrász, Wilhelm Juchheim még Japánban is elterjesztette a folyékony tésztás receptet, de az ember azt remélné, hogy a nevek valamilyen formában tükrözik a származást. Például románul colac secuiesc (székelykalács), németül Schornstein-kolatsch, angolul chimney cake (mindkettő a kürtőskalács tükörfordítása), franciául gâteau hongrois (magyar torta), lengyelül węgierski kołacz (magyar kalács). Erről sajnos szó sincs. Igaz persze az is, hogy a kürtősfánk feltehetően nem magyar találmány. Miközben az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 1679-re datálja a szó első írásos megjelenését, mint ezt Hantz Péter fizikus és Pozsony Ferenc néprajzkutató remek tanulmánya kimutatja, Heidelbergben már 1450-ből ismert egy Spiesskuchen-recept: „Ha dorong-süteményt akarsz készíteni, akkor kőttestésztát egy fa dorongra tekerjél és tojás-sárgájával kenegesd. Így egyben marad. Ne süsd túl forrón.” A következő évszázadban aztán számos német receptkönyvben szerepel valamelyik dorongos kalács leírása, akár a madzaggal átkötözött, akár a csurgatott változat. A kürtőskalács őse tehát osztrák vagy szász közvetítéssel érkezett Erdélybe. (Létezik olyan legenda is, miszerint a Baumkuchen titkát egy magyar kéményseprő csempészte Németországba.)

Erdélyben 1723-ban már biztosan sütötték, hiszen a moldvai vajdáné Kálnoky Borbálát, a székely főúr, Apor Péter feleségét kéri, hogy inasát a „kürtő kaláts” sütögetésére, meg valami pástetomra megtanítani kegyeskedjék. Mikes Mária 1781-es kéziratos szakácskönyve már részletes kürtőskalácsreceptet ad, bár karamellizálásról szó sem esik, hiszen akkor még csak nádmézzel édesítettek. Ezekben az évtizedekben a konyhai eszközök leltárában egyre gyakrabban tűnik fel a „kürtős kaláts sütő fa” kifejezés.

A szegedi Rézi néni szakácskönyve az első az 1870-es években, ahol a kürtőst már sütés előtt meg kell szórni cukorral. Bár Louis Maillard ekkor még meg sem született, a dorongos fánk készítői tulajdonképpen felismerték a Maillard-reakciót. A tészta deszkán történő ellapítása és a sütés előtti cukorba forgatás (a karamellizálás) minden bizonnyal székely találmány. A kürtőskalácsot úgy, mint Székelyföldön, sehol nem készítik. Lehet, hogy az eredetvédelmet illetően volna még mit tanulnunk a szlovákoktól?

Vinkó József - hetivalasz.hu

Szellem a fazékból - Gasztrotörténetek

Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.

Bolti ár: 3300 Ft
Kiadói akciós ár (20% kedvezmény): 2640 Ft
Heti Válasz Hűségprogram ár (40% kedvezmény) : 1980 Ft
Megjelenés: 2013 december
 
 

A szerző ajánlása:

„Úgy lapozd ezt a könyvet, Kedves Olvasó, mintha épp csak bekukkantottál volna a konyhába, ahová az illatok csalogattak. Kíváncsi voltál, mi fő a fazékban. Óvatosan emeld meg egyik-másik fedőt, szimatolj be a sütőbe, kóstold meg a mártást, vigyázz, meg ne égesd a nyelved. A fedő alól most nem illatok szállnak feléd, hanem ínycsiklandó történetek."

Kiadói kedvezményes árusítás:

Heti Válasz Kiadó
1027 Budapest, Horvát u 14-24., V. emelet.
Telefon: (061) 461-1400
Nyitva tartás: H-P: 8-16.30 óráig
E-mail: recepcio@hetivalasz.hu

Feltöltő: Flag
Még nincs értékelve