Melyek a legjobb filmek?

2017 december 07.

Ha azt kérdeznénk, szeretik-e Makk Károly Szerelem című filmjét vagy Kertész Mihály Casablancáját, mit felelnének? 

És mit tennének, ha azt kérnénk, állítsanak össze egy listát, melyen az önök számára legkedvesebb tizenkét film szerepel? Két filmes szakember ismét eleget tett ezen kérésünknek: cikksorozatunk harmadik – egyben utolsó – részében Pacskovszky József rendező és Balázs Ádám filmzeneszerző listája következik.

Háromrészes cikksorozatunk ötletét a Brüsszeli tizenkettő elnevezésű lista adta, melyet 1958-ban, filmkritikusok szavazatai alapján állítottak össze. Ez a lista az addig készült legjelentősebb filmeket tartalmazta, és nemcsak nekünk adott ötletet. Ennek mintájára ugyanis 1964-ben a mannheimi dokumentumfilm fesztiválon is szavazást kezdeményeztek, melynek elsődleges célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a dokumentumfilmek értékeire, a filmtörténetben iskolát teremtett dokumentumfilm-rendezőkre és alkotásaikra.

Mindössze tíz évvel a Brüsszeli és négy évvel a Mannheimi tizenkettő után aztán a magyarországi filmvilág is megválasztotta a „tizenkettőjét”, vagyis az 1948 és 1968 közötti évek 12 legjobbnak tartott magyar filmjét, a Budapesti tizenkettőt.

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) 1968-ban Budapesten tartotta éves konferenciáját, ez az év pedig a magyar filmgyártás második államosításának huszadik évfordulója volt. Az évforduló alkalmából a Magyar Filmművészek Szövetségének játékfilm- és filmkritikus-szakosztálya titkos szavazással kiválasztott 12 filmet, melyeket a pécsi IV. Magyar Játékfilmszemlén vetítettek le az elmúlt húsz év legjobbnak tartott filmjeként. Nézzük, mely alkotásokat választották!

Talpalatnyi föld (Bán Frigyes)

Az 1930-ban játszódó történet főhősei Góz Jóska és Juhos Marika, vagyis egy férfi és egy nő, akik nagyon szeretik egymást. Szülei adóssága miatt Marika azonban kénytelen hozzámenni Zsíros Tóth Ferkéhez. Szerelmük viszont nem múlik, így Jóska a lakodalomból megszökteti a lány. Ahhoz, hogy összeházasodhassanak, Jóska először kubikol, majd mindketten látástól vakulásig dolgoznak parányi földjükön. Tóthék bosszúja azonban utoléri őket. És ha ez nem lenne elég, a sors is ellenük fordul…

Szegénylegények (Jancsó Miklós)

A film 1869-ben játszódik, amikor gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Egyik legfontosabb célja, hogy felkutassa és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik részt vettek az 1848-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével. Az elfogott szegénylegényeket egy alföldi sáncban tartják, ahol a hatalom embereinek markában vannak, akik a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor, aki saját magát próbálja védeni, ezáltal azonban besúgóvá válik – ez lesz a veszte is. De nemcsak az övé: Ráday emberei végül cselhez folyamodnak és lecsapnak a betyárokra.

pic_20140205112813_na6w6we9bj5
Szegénylegények
Fotó: urania-nf.hu

Körhinta (Fábri Zoltán)

Az 1956-ban készült film egyik szereplője, Pataki István úgy dönt, lányát, Marit feleségül adja Farkas Sándor egyéni gazdához, hiszen így egyesíthetik szomszédos földjeiket. Mari azonban a termelőszövetkezet egyik tagját, Bíró Mátét szereti – ezt egy napon be is jelenti apjának, aki a hír hallatán baltát ragad és elkergeti otthonról a lányt. A rémült Marit Máté találja meg, és haza is viszi, hogy ő maga is közölje házassági szándékát Patakival.

Hideg napok (Kovács András)

A magyar hadsereg főtisztjei 1942-ben razziát rendeltek el a Bácskában, melynek eredményeként kétezer-ötszáz szerbet és nyolcszáz zsidót öltek meg. A Duna jegén robbantott lékbe lőtték az áldozatokat – összesen háromezer-háromszáz ember tűnt el. A vérengzés négy résztvevője közös cellába zárva várja ítéletét: ők négyen a film főszereplői, akik felidézik emlékezetükből a rettenetes „hideg napokat”.

Budapesti tavasz (Máriássy Félix)

A cselekmény ideje 1944. Épp karácsony van, mikor Budapest körül bezárul a szovjet ostromgyűrű – Pintér Zoltán és Gozsó Bertalan azonban átjutnak. Zoltán úgy dönt, a hozzátartozói által elhagyott lakás lesz a búvóhelye, ám ott Turnovszky nevű rokonait találja, akik egy Jutka nevű, zsidó származású lányt is bújtatnak. Zoltán és Jutka hamar egymásba szeretnek, a fiatal lány azonban nem szeretné bajba keverni az őt segítő családot, így megszökik. Szerelme sajnos csak későn talál rá…

Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán)

Az 1956-os film főhőse egy jelentéktelen külsejű, a politikával mit sem törődő kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. A férfi tanulmányt ír Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről, ezzel pedig magára haragítja a jobboldalt.

560x350_9515_fabri-zoltan-hannibal-tanar-ur-1956
Hannibál tanár úr
Fotó: mupa.hu

Bakaruhában (Fehér Imre)

Az 1957-ben készült alkotás története a tízes években játszódik. Főszereplője Sándor, a helyi lap szerkesztője, aki hétköznapjait szórakozással tölti, vasárnaponként azonban katonai szolgálatot teljesít. Épp egy ilyen vasárnapon ismerkedik meg Vilmával, a gyönyörű cselédlánnyal, akinek azt hazudja, hogy ő egy parasztgazda fia. Vilma teljesen elvarázsolja a férfit, Sándor pedig idővel rájön: bár muszáj lenne, képtelen elmondani neki az igazat arról, ki is ő valójában.

Ház a sziklák alatt (Makk Károly)

A történet főalakja Kós Ferenc, aki épp a szovjet hadifogságból tér haza. A felesége már nem él, így kisfiát sógornője, Tera neveli. A beteg férfiról is ő gondoskodik, kis idővel pedig bele is szeret. A gond csak az, hogy Ferencet rokonai nősülésre bíztatják és ő eleget is tesz kérésüknek. Így Ferenc és új felesége, Zsuzsa, valamint Tera együtt élnek, ám a kis ház lassan kezd túl pici lenni hármuknak…

Tízezer nap (Kósa Ferenc)

Az 1967-ben készült Tízezer nap a Széles család történetén keresztül mutatja be a magyar parasztság sorsát. Képet kapunk a múltról, a kiszolgáltatottság érzéséről, a betevő falatért vívott küzdelemről, a nélkülözésről, ám a felszabadulást követő időszakot is megismerjük: látjuk, milyen is beilleszkedni az új körülményekbe, milyen következményei voltak az ötvenes évek politikai hibáinak, és látjuk a forradalmi idő okozta válságot is.

mt453nek85180
Tízezer nap
Fotó: mek.oszk.hu

Sodrásban (Gaál István)

A helyszín egy Tisza-parti falu – itt tölti a szünidőt egy fiatalokból álló baráti társaság. Élvezik a jó időt, a napsütést, a szabadságot: gondtalanul lubickolnak a folyóban, mígnem egyikük megfullad. A tragédia nagyobb hatással van rájuk, mint gondolták: egyik pillanatról a másikra felnőnek.

A tizedes meg a többiek (Keleti Márton)

A történet a második világháború végén játszódik: Molnár Ferenc tizedes motorkerékpárján robog a frontvonalakon keresztül, kézigránátjaiban a zászlóalj ellopott zsoldjával. Egy kastélyban talál menedéket, ahol már több társa is bujkál. Megérkezve átveszi a parancsnokságot és különféle feladatokat oszt ki. Ha kell, a csapat tagjai honvédek, és átveszik a nyilasok által elfogott munkaszolgálatost, ha kell, szovjet katonát mentenek meg. Nem meglepő tehát, hogy a Molnár által vezetett had életveszélyes kalandokba keveredik…

Apa (Szabó István)

Takó doktor 1945-ben, Budapest ostromakor vesztette életét. Kisfia csak kevés személyes élményre emlékszik vele kapcsolatban, tárgyaira – bőrkabátjára, szemüvegére és órájára – azonban nagyon vigyáz. A cseperedő fiú képzeletében édesapja legendás alakká változik, akinek tettei legendásak és feledhetetlenek. A fiatal felnőtt férfi sem tekint másként az apára: épp az ő hősies alakja segíti át minden bajon. Első szerelmi kapcsolata azonban rádöbbenti a már egyetemista gyermeket: el kell engednie a fejében létező legendát, mert a saját harcait csak ő maga vívhatja meg.

apa
Apa
Fotó: mek.oszk.hu

A hazai filmes világ szakemberei az ezredfordulón ismét szavazást kezdeményeztek, melynek köszönhetően megszületett egy újabb lista, az Új Budapesti tizenkettő.

A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikusi Szakosztályának tagjai a Magyar Televízió felkérésére szavaztak arról 2000-ben, hogy mely filmeket tartják a teljes magyar filmtörténet legjobb munkáinak. Néhányuk a korábbi listán is szerepelt, ám új alkotások is helyet kaptak minden idők legjobb magyar filmjei között: Szegénylegények (Jancsó Miklós), Szerelem (Makk Károly), Szindbád (Huszárik Zoltán), Emberek a havason (Szőts István), Valahol Európában (Radványi Géza), Megáll az idő (Gothár Péter), Hyppolit, a lakáj (Székely István), Körhinta (Fábri Zoltán), A kis Valentino (Jeles András), Az én XX. századom (Enyedi Ildikó), Apa (Szabó István), Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán).

Egyik szemünk sír, a másik pedig nevet, hiszen eljutottunk a két hazai tizenkettőig, ami azt jelenti, hogy cikksorozatunk végéhez érkeztünk. Szomorkodás helyett azonban nézzük A tökéletes gyilkos, valamint a Lopott képek című filmeket jegyző Pacskovszky József rendező, valamint a Testről és lélekről, a Mindenki és a Terápia zenei világát megteremtő Balázs Ádám filmzeneszerző „tizenkettőjét”.

5657
Jules és Jim
Fotó: moscowfilmfestival.ru

Pacskovszky József – 12-es helyett – 14-es listája, melynek minden egyes darabját egyformán szereti

Szerelem (Makk Károly)

Casablanca (Kertész Mihály)

Jules és Jim (François Truffaut)

Négyszáz csapás (François Truffaut)

Éli az életét (Jean-Luc Godard)

Jelenetek egy házasságból (Ingmar Bergman)

Persona (Ingmar Bergman)

8 és fél (Federico Fellini)

Pauline a strandon (Éric Rohmer)

A tél meséje (Éric Rohmer)

Éjszakám Maudnál (Éric Rohmer)

Szindbád (Huszárik Zoltán)

Hannah és nővérei (Woody Allen)

Titkok és hazugságok (Mike Leigh)

breakfast_at_tiffanys_still_4
Álom luxuskivitelben
Fotó: hollywoodreporter.com

Balázs Ádám listája – sorrend nélkül a kedvencek

A szarvasvadász (Michael Cimino)

Volt egyszer egy Amerika (Sergio Leone)

Az én XX. századom (Enyedi Ildikó)

Amarcord (Federico Fellini)

Országúton (Federico Fellini)

Cinema Paradiso (Giuseppe Tornatore)

Mechanikus narancs (Stanley Kubrick)

Madarak (Alfred Hitchcock)

Csalóka napfény (Nyikita Mihalkov)

Amadeus (Miloš Forman)

Álom luxuskivitelben (Blake Edwards)

Anyádat is (Alfonso Cuarón)

Cikksorozatunkat a filmtörténet négy ikonikus listája: a Brüsszeli, a Mannheimi, a Budapesti és az Új Budapesti tizenkettő ihlette, célunk pedig az volt, hogy megismertessük önökkel azokat az alkotásokat, melyeket a múlt jeles szakemberei minden idők legjobbjainak választottak. Ez azonban nem volt elég: azt is szerettük volna megtudni, mely műveket választanák a ma alkotó filmesek, ha az lenne a feladatuk, hogy összeállítsanak egy újabb tizenkettőt. Hat szakembert kerestünk fel és mind a hatan olyan filmeket szedtek csokorba, melyek fontos részei a film máig íródó történetének. Tehát van egy igencsak hosszú listánk, melynek minden egyes darabja kihagyhatatlan kincs, ha pedig úgy látjuk, már egy sincs, melyet eddig kihagytunk, gondoljuk végig, hogy mutatna a saját „tizenkettőnk”.

Tóth Eszter - www.kultura.hu

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

Feltöltő: Flag
Még nincs értékelve