Egy középkori aprósütemény neve. Hívják apácafánknak, apácapogácsának is. Tréfás nevét nem mertem a címben leírni, mert így hangzik: apácafingocska. (Régiesen: apátza-fingotska.)

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió már két éve játszotta a szimultán sakkot Magyarországgal, amikor 2010 júniusában a magyar oldalon új játékosok ültek a tábla mellé. A parti ezen az oldalon már nagyon matt közeli helyzetet mutatott.

Fellini ökröt szeretett volna sütni, de Petronius művében, a Satyriconban koca szerepel. Így amikor híres filmjében a torzonborz vadász felhasítja a sült vaddisznó oldalát, az állat gyomrából nem galambok, hanem rigók röpülnek ki.

A nemesfémek és a drágakövek nem csupán akkor szépítenek, ha ékszer formájában kerülnek a testünkre. A szépségipar is sokoldalúan használja a „drágaságokat”.

Abraham Maslow hetven éve, 1943 július elsején publikálta „A Theory of Human Motivation” című tanulmányát. Ebben a cikkben írta le piramis alakban ábrázolt, híressé vált tézisét, {...}

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

Kétezer-háromszázhuszonnégyben vagyunk. A Világállam technokratikus alkotmánya éppen tegnap lépett életbe.

Ha Krúdy az ínyencek királya, akkor Bródy Sándor a hercegük. A Ködlovag mellett a Nap lovagja. Elegáns dandy, kackiás bajusszal, nyakában laza művésznyakkendő, fején zsirardikalap.