Kékszakáll az Operettben

2018 február 17.

A darabot először 1866-ban mutatták be.

A Kékszakáll című művet mutatja be a Budapesti Operettszínház; Offenbach egyik legszórakoztatóbb operettje február 23-tól látható a nagyszínpadon. A darabot először 1866-ban mutatták be, Magyarországon több mint 30 éve nem volt látható, az Operettszínház színpadán pedig még soha nem játszották – hangzott el színház február 13-ai sajtótájékoztatóján.

Jacques Offenbach az egyik legnépszerűbb francia komponista, színpadi művei az opera vígjátéki vonalát képviselik. Alkotásai ritkán hallhatóak magyar színpadokon. Székely Kriszta – aki tavaly nyáron a Kreatív kapcsolatok című kortárs kamaraoperát állította színpadra – ezúttal nagyszínpadi produkcióval mutatkozik be a Budapesti Operettszínházban: a női szívek kíméletlen hódítójának, a feleségeit sorra fogyasztó Kékszakállnak a történetét ismerheti meg rendezésében a közönség. A rendező a sajtótájékoztatón elmondta: mivel prózai színházrendezést tanult, az operett műfaja, azon belül is Offenbach és hatalmas kórusképei újfajta kihívást jelentenek számára. Hozzátette: biztonságos környezetben érzi magát, mert olyan művészekkel dolgozik, akik rengeteget tudnak a műfajról, és nyitottak az elképzeléseire. A Szabó-Székely Ármin, Lőrinczy Attila és Székely Kriszta által átdolgozott darab egy hataloméhes férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerekkel teszi el láb alól. Megannyi irodalmi és zenés feldolgozása ismert a történetnek, még rajzfilm is készült belőle, leghíresebb változata Bartók Béla egyfelvonásos operája. Az Operettszínházban az ismert történet vígjátéki verziója látható – áll az előadás ismertetőjében. Mint írják, annak érdekében, hogy a történet közelebb kerülhessen a ma emberéhez, az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot az alkotók az 1950-es évek nagyvállalati miliőjébe ültették át.

jDWTfoigazgato_rendezo
Lőrinczy György főigazgató és Székely Kriszta rendező

Dinyés Dániel zenei vezető elmondta: Offenbach művének bemutatása nagy kihívást jelent Magyarországon. Bár a zeneszerző találta ki az operett elnevezést, és hívta életre a műfajt, mégis túlnőtt rajta a kifejezés, mára inkább Lehár Ferenc és Kálmán Imre műveivel azonosítják. Offenbach sokkal gyorsabb náluk, kuplésabb, sanzonosabb – fogalmazott. Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője elmondta: a koncepció elbírja, hogy egy-egy ponton kísérletezzenek. Hozzátette: operettet eddig még nem koreografált, és élmény számára a közös munka a társulattal. Szintén először dolgozik az Operettszínházban Balázs Juli díszlettervező és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, az Örkény István Színház művésze. A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt. A világításért Bányai Tamás felel, a karigazgató Szabó Mónika, Dinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István. Az előadás alkotói közül számos művész először dolgozik operettben. Köztük van például Csuha Lajos, a társulat tagja, aki Szacsvay Lászlóval, a Katona József Színház művészével váltva alakítja Bobéche szenátor szerepét.

alkotok1
Az alkotók

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel megvalósuló együttműködés keretében az előadásban a Zeneakadémia jelenlegi hallgatói közül többen is bemutatkoznak. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa a társulat fiatal művésze, Kardffy Aisha. Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, Peller Károlyt váltva, míg Lusine Sahakyan ölti magára a takarító lány, Boulotte szerepét, amelyet az első szereposztásban Bordás Barbara alakít. A címszerepet Boncsér Gergely és Vadász Zsolt játssza. Oscar, a szenátor főtanácsadója Langer Soma és Kendi Ludovik, míg Clémentine, a szenátor felesége Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa. Saphirként Dolhai Attila mellett Veréb Tamás mutatkozik be, akinek szintén ez az első operett-szerepe.

Forrás: MTI

Fotó: operett.hu

Feltöltő: Flag
Még nincs értékelve