A Khamoro Budapest Band fő célkitűzése az autentikus cigányzene terjesztése és megismertetése a nagyközönséggel.
Ez a vállalkozás pedig olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy idén a Khamoro harmadik albuma felkerült egy nemzetközi rádiós lista élére. Farkas Zsolttal, a zenekar vezetőjével beszélgettünk az együttesről és jövőbeni terveikről.
Ha jól tudom, a harmadik albumotok idén felkerült egy nemzetközi rádiós lista élére.
Igen, igen. Tavaly előtt Budapesten rendezték meg a Womexet, vagyis a Word Music Expót. Ezt megelőzően már megjelent a harmadik lemezünk, és egy promóciós anyagot is készítettünk. A Womexre ellátogatott az ARC Music egyik munkatársa is, akitől kaptunk egy e-mailt, melyben megkérdezte, hogy részt veszünk-e az expón, mert tetszett neki a zenénk és szívesen megismerne minket. Végül egy kávézóban találkoztunk, ahol adtam egy példányt a lemezünkből, melyet meghallgattak, és szinte azonnal visszajeleztek azzal, hogy szeretnék a lemezünket nemzetközileg kiadni. Az anyagot áprilisban meg is jelentették, majd 72 országban terjesztették azt. Az ARC Music jelenleg a világ 3. legjobb world music kiadója. Az album megjelenése után egy hónappal már felkerültünk a Word Music Top10-es listájára. Több ilyen lista is készült, volt, ahol hetedikként, de volt olyan, ahol negyedikként szerepeltünk, például a 92.5 FM The X listáján. Nagy dolognak tartom, hogy nemzetközi szinten képviseljük a saját kultúránkat és Magyarországot. Idén tízéves a Khamoro Budapest Band, nagyon hosszú utat tettünk meg az indulástól idáig, és ez a nemzetközi siker igazi ajándék, amelyre nagyon büszkék vagyunk.
Terveztek következő albumot?
Igen, jövőre szeretnénk megjelentetni a negyedik lemezünket. Az ARC Musicnál pedig már most ígéretet tettek, hogy segítenek nekünk.
Hogyan válogatjátok össze a dalokat?
Vannak saját dalaink és vannak feldolgozásaink gyűjtésekről, általában ezeket hangszereljük át. A szövegírás és a hangszerelés azonban mindig a Khamoro feladata. Nemcsak magyarországi cigányzenéket válogatunk össze és dolgozunk át, hanem kicsit mindig belenyúlunk egy-egy dallal az európai cigányság zenei kultúrájába is. A gerincét a lemezeknek mindig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dalok képezik, ugyanis én onnan származom, ezt tudom, ezeket a dalokat hozom magammal.
Közösen alkotjátok meg a dalokat, vagy te adod meg az irányt?
Az irányt mindig én adom meg. A dalok hetven százaléka tőlem származik. Mindig próbálok nagyon színes repertoárt összeállítani, és több országból megmutatni egy-egy dalt. Az első két lemezünk is így épült fel, ahogyan a harmadik is. Az első kettőt a Fonó adta ki, most pedig az említett ARC Music támogatja a munkánkat.
Fontos megemlíteni, hogy a Khamoro Budapest Band mellett 2002 óta vezeted a Khamoro Táncegyüttest is.
A Khamoro Táncegyüttes előbb alakult, mint a zenekar. A kezdeti időkben azonban még nem gondoltam, hogy ez így ki fogja magát forrni. Az induláskor inkább egy közös baráti projekt volt, majd egyszer csak elkezdtünk felkéréseket kapni. Korábban a magyarországi autentikus cigánytáncokat mutattuk be, melyeket nemzetközi táncokkal ötvöztünk, mint a flamenco vagy a hastánc. Akkoriban még nagyon gyerekcipőben járt mindez, ma viszont már színdarabokat is készítünk. Most sokkal inkább egy-egy témára fókuszálunk, és azt dolgozzuk fel, mint például a Roma holokauszt 70. évfordulójára készített Vonat Táncdrámában, amely a cigányholokauszt történetét mutatja be. A produkcióban egyébként negyven művész vett részt. Tavaly pedig elkészült a Sárközi üzenete című zenés táncos produkció, amelyet Szigetváron mutattunk be először a Zrínyi-emlékév keretében. Ezt idén is előadjuk majd szeptember 9-én és 10-én is Szigetváron.
A tánc terén is te adod meg a fő irányvonalat?
Igen, én adom meg minden téren a fő irányt. Leginkább az elmúlt időszakban történelmi témájú előadásokat készítettünk, így ebben is el kell mélyülni, kutatómunkákat kell végezni, hitelesnek kell lenni és természetesen dramaturgiailag is helyén kell, legyen minden alkotásunknak. Általában a forgatókönyvet is én szoktam megírni, de ha nem haladok valamivel, akkor segítséget kérek. A táncosok például a koreografálásban működnek közre.
Ha jól tudom, már évek óta foglalkozol oktatással is.
Igen, romamentorként is dolgozom. Van egy szervezet Borsod megyében, a Bhim Rao Egyesület, amely hátrányos helyzetű cigánygyerekek fejlesztésével, tanórán kívüli programjaival foglalkozik. Borsodon kívül még nagyon sok helyen vannak mentorpontjai a szervezetnek, és az egyik ilyen mentorpontot én vezetem – ez mindig egy nyolc-tíz hónapos munkát jelent. Főként a személyes példamutatásról szól: igyekszünk megadni a gyerekeknek a helyes irányt a cigány kultúra megismertetésével. Ez nagyon fontos, az életem szerves része.
Említetted, hogy már a negyedik albumot tervezitek a Khamoro Budapest Banddel. Miken dolgozol még?
Mindig nagyon sok tervem van, melyeket igyekszem is megvalósítani. A negyedik albumon kívül a táncegyüttessel szeretnék létrehozni egy nagyobb szabású előadást, melynek a World of Colors címet adtuk. Ez alapvetően három zenekar produkcióján alapul majd. Nagyon sokat segít a kulturális munkásságukban a Sziromnyi Művészeti és Oktatási Egyesület.
„A Nap életelem, számunkra a cigány kultúra is az.”
Fischer Viktória – www.kultura.hu
