A kora középkor időszakát némi homály fedi mind a tudományos feltárásokat,
mind az átlagemberek információit tekintve. Így az sem közismert tény, hogy mennyire gazdag volt a sztyeppei népek – többek között az avarok – kultúrája. Ezt kívánja bemutatni az Életre kelt avarok című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A tárlat március 3-ai megnyitóján Vida Tivadar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének igazgatóhelyettese mutatta be a kiállítást és osztott meg izgalmas részleteket az avar kultúráról. Elmondta: a tárlat a Connecting Early Medieval Collections (CEMEC) projekt keretén belül valósult meg.
Európai múzeumok összefogása
A projekt célja – hét európai múzeum bevonásával – a kora középkori Európa bemutatása. A mostani táralton a Kárpát-medence kora középkorát kívánják átfogóbban megismertetni a nagyközönséggel. Az avarok történetét bemutató tárlat egy 2017 és 2019 között zajló, három városban megrendezendő, nagy nemzetközi kiállítás része. Az Amszterdamban, Athénban és Bonnban tervezett nagy kiállítások kiegészítő, regionális darabja az Életre kelt avarok. A tárlat egyik kurátora, Hajnal Zsuzsa elmondta: „az ötlet a holland vezetőségtől indult, hogy egyszer hozzunk létre olyan nemzetközi kiállítást, ahol különböző gyűjteményeket, különböző múzeumokban dolgozó szakemberek ötleteit gyúrjuk egybe. Ehhez kerestek partnereket, és így került képbe a Magyar Nemzeti Múzeum, amelyik a térségben a leggazdagabb kora középkori leletanyaggal rendelkezik.” A Magyar Nemzeti Múzeumon kívül még az írek, a spanyolok, a hollandok, a németek, az olaszok és a görögök vesznek részt a projektben.
A kiállítás
A tárlat két történet mentén vezet be ebbe a kissé homályosnak mondható időszakba, az avarok korába. Az egyik szál egy, az avar uralom fénykorában élő harcos életét bemutató kisfilm, akinek a sírjára a 19. században bukkantak Kunágotán. A második szál két germán nő története, akiknek az ékszerein keresztül kapunk bepillantást az akkori világ ötvösművészetébe.
A kiállítás egyik fő koncepciója olyan újszerű tárlat megalkotása, amely megmozgatja az átlag európai múzeumlátogatót és új nézőközönséget is becsábít az intézményekbe, így elsősorban a történetmesélésre fektették a hangsúlyt – mondta el Hajnal Zsuzsanna kurátor. „A mostani, felgyorsult világban a gyors, ugyanakkor pontos információkra kaphatóak az emberek, így rövid történeteket, viszonylag könnyen befogadható témákat vonultattunk fel, amelyek mégis átfogóan bemutatják az adott korszakot. Az avarkor mint téma abból is adódott, hogy egyedül a Magyar Nemzeti Múzeumnak a tulajdonában van erre a korszakra vonatkozó anyag.” Az avarkori ritka leletek mellett nagy hangsúlyt kap maga a lelőhely is. „A kölkedi lelőhely egy hercegi rangú család temetkezési és lakóhelye volt, de nem csak ezért számít ritkaságnak: kitűnik azzal is, hogy a leletek 80 százalékát épségben találták meg, így a temetőt és a települést is. Sőt fel is dolgozták ezeket az anyagokat, így biztos régészeti hátteret adnak egy kiállításnak.”
Olyan történeteket kívántak életre kelteni a tárgyakon keresztül, melyek könnyen befogadhatók, akár még a gyerekek számára is. A kiállításon több használati tárgyat is bemutatnak a legújabb technikai eszközök segítségével. „Az egyik ilyen tárgy a kunágotai kard, amelyről már László Gyula óta tudjuk, hogy bizánci aranylemezek vannak ráhajtogatva. Emellett a kunágotai leletekből kiválasztottunk két sírt, amelyeket részletesebben bemutattunk. Az egyik sírból egy nő övcsatját, a másikból egy ruhakapcsolótűt emeltünk ki. A kard tulajdonosa egy avar harcos, akivel szerencsénk volt, hiszen ott teljes történetet tudtunk a leletek mögé helyezni, míg a kölkedi nők esetében egy kisebb bemutatót tudtunk csak összeállítani a leletekből” – mesélte a kurátor. Nagyon sok technikai újítást is magában foglal a kiállítás, ehhez a múzeum támogatást is kapott. Egy panoramikus idővonalon – amelyet a látogatók maguk irányítanak egy tablet segítségével – ismerhető meg a kölkedi nők története és a tárgyak díszítése. Az ékszerek több szempontból is különlegesek, hiszen kitűnik a mintázatukból a korszak változása. A díszítőelemek még magukban hordozzák az antikvitás szimbólumait, de már megjelennek a formálódó középkori hiedelemvilág mintái is.
„Az Életre kelt avarok tárlati anyaga 80 százalékban látható az állandó régészeti kiállításunkon belül, csak ott húsz-harminc másik tárgy mellett kaptak helyet egy vitrinben, így pedig sokszor fel sem tűntek ezek a tárgyak a látogatóknak. Most megpróbáltuk kiragadni a legkülönlegesebb, avarkori tárgyakat a tömegből, és ezekkel felhívni a figyelmet erre a gyönyörű korszakra” – mondta el Hajnal Zsuzsa kurátor. A kiállítási darabok ugyan állandóak, de nagyon sok olyan új információ szerezhető meg a tárlaton, amelyek az állandó kiállításon nem kerülhettek felszínre. „Az állandó kiállítás olyan műfaj, amelyre szükség van, amely monografikusan mutatja be egy ország régészeti történetének tárgyi emlékeit. A látogatóink nagyrésze külföldi vagy iskolás korú, akik gyorsan és minél behatóbban akarnak megismerkedni Magyarország történetével. Most azonban más célcsoportokat is be akarunk csalogatni a múzeumba. Olyan programokat, kiállításokat tervezünk, amelyek rákényszerítik a látogatókat arra, hogy visszajöjjenek. Az Életre kelt avarok is ilyen tárlat” – tette hozzá Hajnal Zsuzsa. Az interaktív panoramikus idővonal mellett 3D-modellek, holografikus kivetítések, fény- és hangeffektek teszik érdekesebbé a kiállítást, illetve a múzeum honlapján olvasható a kölkedi lelőhely teljes története.
Az Életre kelt avarok című tárlat április 9-ig tekinthető meg. A kölkedi lelőhely történetét pedig itt olvashatják az érdeklődők: http://mnm.hu/sites/default/files/kolkedi_lelohely.pdf
Fischer Viktória
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
