Az egyetemalapítóknak állítottak szobrot Pécsett

2017 szeptember 02.

Nagy Lajos királyt és Vilmos középkori pécsi püspököt ábrázoló szoborkompozíció készült a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. jubileumára.

A művészek a szobor kialakításakor figyelembe vették a kor ábrázolási módját, ezért is álmodták meg „a romanika-gótika áthatásának furcsa elegyét”.

Az alkotás a székesegyház északi oldala és a középkori egyetem közötti sétányon kapott helyet. A kompozíciót Udvardy György pécsi katolikus megyés püspök áldotta meg szeptember 1-jén délután. A szobrot méltatva úgy fogalmazott: „az alkotás középpontjában álló püspök- és királyalak megjeleníti a hivatást, a felelősséget, az emberhez méltó jövőért, a köz javáért végzett szolgálat felismerésének, felvállalásának szükségességét és mindebben az együttműködés útját”. A megyés püspök hangsúlyozta, hogy a hit kultúrát teremt, ami az ember növekedésének, illetve önmaga megismerésének eszköze. Majd arról beszélt, hogy az emberiség történetében időről időre feltűnik az a „szűkös gondolkodás”, hogy hit és tudomány szembeállítható.

_D0A1630_Copy

„V. Orbán pápa 1367-ben kelt oklevelével tette lehetővé a pécsi egyetem megalapítását. Ebből az alkalomból nyilvánította az országgyűlés szeptember 1-jét az idei évtől a magyar felsőoktatás napjává, hangsúlyozva ezzel a magyar felsőoktatás történelmi korokat átívelő nemzetközi úttörő szerepét, a magyar tudomány eredményeit, valamint elősegítve, hogy a magyar felsőoktatás nemzeti örökségünkké váljon” – mondta el a szoboravatón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Hozzátette: 1367 emlékeztet bennünket arra, hogy Magyarország erős történelmi örökséggel és komoly szellemi kulturális tradíciókkal rendelkező, fejlett európai állam. „Arra emlékeztet bennünket, hogy kitartó munkával a térség legerősebb országává válhatunk. A tudás a függetlenség lehetőségét, a szabadságot jelenti” – fogalmazott az államtitkár.

„Megtisztelő, ha valaki kapcsolatba kerül egykori egyetemével, és ezzel így voltam én is. Már önmagában az terhet jelentett azonban, hogyan reagáljak erre a felkérésre, a fizikai megvalósítás ugyanis folyamatos, feszültséggel terhes volt” – mondta el Kotormán Norbert szobrász. Mozgalmas nyolc hónap áll a Nagy Lajos királyt és Vilmos püspököt, tehát az egyetemalapítókat megformázó két művész, Kotormán Norbert és testvére, László mögött. Az egyik legnagyobb dilemmát annak eldöntése okozta, hogy integrálódjon-e a szobor a környezetébe vagy sem. Ők az első megoldásnál maradtak, amikor azt kellett megfejteni, hogyan ne bontsák meg a régi egyetemépület gyönyörű tereit.

_D0A1786_Copy

Történelmi eseményt kellett megformálniuk, egy 650 évvel ezelőtti pillanatra emlékezniük, és „nem biztos, hogy a magunk képét kell megvalósítani ebben az esetben” – egyezett meg már a folyamat elején a testvérpár. A baldachin formát a kőtárban fellelhető emlékek alapján választották ki, a felkészülés során tanulmányozták ugyanis az adott kor figurális ábrázolási módját, azt, miként is komponáltak, örökítettek meg történelmi alakokat abban az időben. „Ezek nyilván meghatározzák már az alapokat. Természetes, hogy nem egy barokk kompozíciót álmodtunk meg, hanem a romanika-gótika áthatásának furcsa elegyét, amely ráadásul a reneszánszba hajlik” – mondta el Kotormán Norbert, aki testvérével a kor alakítási szabályait is megtartotta, valahogy úgy, ahogy ma egy költő hexameterben, mégis mai verset alkot.

_D0A1746_Copy

Az egyetem tavaly szeptemberben írta ki a pályázatot „az egyetemalapítás eszmeiségének és az intézmény mai jelentőségének megfelelő, magas művészi színvonalat képviselő szoborkompozíció tervének és alkotójának kiválasztására”.

Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

www.kultura.hu

Feltöltő: Flag
Még nincs értékelve