A sci-fi koronázatlan királya

2018 február 09.

Évszázadokkal előzte meg saját korát, olyan találmányokat írt meg regényeiben

amelyeket a 19. században még hitetlenkedve fogadtak, ma azonban már természetesek a számunkra. Jules Verne, a mi Verne Gyulánk valójában nem volt magyar származású, sőt még Magyarországon sem járt soha, mi mégis Gyulaként emlegetjük a legszívesebben. A sci-fi feltalálójára emlékezünk, aki éppen ma ünnepelné 190. születésnapját.

A 19. század minden tekintetben a változás kora volt. Nemcsak a technika és az ipar fejlődött rohamosan, de ekkor egyesült számos ország – így Olaszország, Németország – és ekkor szilárdultak meg államformák. Az emberek gondolkozásmódja azonban sok esetben nehezen vette fel a versenyt ezzel a tempóval. Az idősebbek foggal-körömmel ragaszkodtak a megszokotthoz, nem viselték könnyen a változást, a fiatal generáció viszont már alkalmazkodott a változó korhoz. Pontosan ennek az időszaknak a kezdetén született Jules Verne is, aki nemcsak felvette a haladó ritmust, de fényévekkel meg is előzte saját korát. Amikor 1828-ban Nantes városában megszületett, Franciaországban még X. Károly, az utolsó Bourbon-király próbálta megőrizni a monarchia darabkáit. Mire Verne kétéves lett, már Lajos Fülöp ült a trónon, aki ugyan megőrizte a királyságot mint államformát, ám jóval liberálisabban próbálta kormányozni az országot. Mire elérte a húszéves kort, addigra már köztársaság volt az országban, majd négy évvel később III. Napóleon uralkodásával újra beköszöntött a bonapartista császárság, végül – mire Verne már negyvenkét éves lett – az 1870-es években megalakult – és jóval később, az 1880-as évekre megszilárdult – a harmadik köztársaság.

Felix_Nadar_1820-1910_portraits_Jules_Verne
Fotó: wikipedia.org

Jules Verne egy nantes-i bentlakásos iskolában kezdte meg tanulmányait, ahol tanárnője, Sambin asszony történetei nagy hatást gyakoroltak a fiatal fiúra. A tanárnő egy hajóskapitány özvegye volt, férje a tengeren tűnt el, ám a nő hitt a visszatérésében, saját történetüket pedig számtalanszor elmesélte a diákjainak, így Vernének is, aki későbbi regényeiben – A rejtelmes szigetben és A Robinsonok iskolájában – felhasználta az eltűnt hajóskapitány alakját. Verne bár már egészen fiatalon élénk képzelőerővel rendelkezett, mégis a reál tantárgyak érdekelték a legjobban. Édesapja, Pierre Verne ügyvédként praktizált Nantes-ban, így fiát is ügyvédnek szánta, akit azonban jobban vonzottak a kalandok és az ismeretlen tájak. A legenda szerint tizenegy éves korában elszökött otthonról és egy Indiába tartó hajóra szegődött hajósinasnak. Édesapja azonban az első kikötőben utolérte fiát és lebeszélte az esztelen utazásról, megígértetve vele, hogy ezután csak képzeletben utazik. A történet, bár igazán Verne életébe illő, valójában csak a fantázia szüleménye, melyet Jules Verne első életrajzírója talált ki.

Nautilus_electricliterature
A Nautilus tengeralattjáró terve
Fotó: electricliterature.com

Verne, apja unszolására, végül Párizsban kezdte meg jogi tanulmányait – úgy tartják, beleszeretett Caroline unokatestvérébe, és apja azért küldte Párizsba, hogy távol tartsa a lánytól. Már egyetemi évei alatt, alig tizenkilenc évesen verseket írt, főként Victor Hugót tartotta példaképének és az ő stílusát próbálta utánozni. Apja azonban nem vette komolyan írói ambícióit, és egyre jobban a jogi pálya felé terelte fiát, aki folytatta tanulmányait Párizsban. Az egyetemi éveiből számos levél maradt fent, melyeket főként szüleinek írt. Ezekből tudni, hogyan élte meg az 1848-as forradalmat – amikor Lajos Fülöpöt megbuktatták és III. Napóleon vette át az uralkodó helyét –, és milyen sokat kellett nélkülöznie, aminek következtében több egészségügyi problémával is küzdött: állandó gyomorfájdalmai voltak és középfülgyulladása, amely miatt rohamok gyötörték. Verne 1851-ben sikeresen lediplomázott, bár soha nem praktizált mint ügyvéd. Az egyetem után nem sokkal a Théatre-Lyrique titkára lett, ekkor már számos színházi darabot, operettet és sanzont írt és publikált. Ebben az időszakban ismerkedett meg az idősebb Alexander Dumas-val, akinek megmutatta Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pymcímű regényéhez írt folytatását, a Jégszfinxet, melyet csak 1897-ben jelentettek meg. Dumas korán felismerte a fiú tehetségét és pártfogásába vette. Verne titkári fizetése igen csekély volt, nem lehet erre alapozni, szülei pedig aggódtak a fiúért és mindenáron az ügyvédi pálya felé kívánták terelni, apja még saját nantes-i állását is felajánlotta neki, Verne azonban kitartott az irodalmi pálya mellett. „Nincs igazam, hogy a saját ösztöneimet követem? Tudom, hogy ki vagyok, és mi akarok lenni egy nap” – írta Verne édesapajának a pályaválasztását illetően.

Jules_Verne_and_Mrs._Verne_ca.1900_jo
Verne és felesége
Fotó: wikipedia.org

Szabadidejének nagy részét a Francia Nemzeti Könyvtárban töltötte, ahol már ekkor egyfajta gyűjtőmunkát végzett és mindent elolvasott a legújabb földrajzi és tudományos felfedezésekről – már 1852-ben, tíz évvel első sikeres regényének megjelenése előtt egy tudományos irodalmi műfaj megalapításáról beszélt barátjának, Dumas-nak, aki támogatta ötletét. Verne anyagi helyzetén végül 1857-ben kötött házassága javított. Egy kétgyermekes özvegyet, Honorine de Viane Morelt vette el, akinek vagyonos volt a családja. Verne a „hozományból” tőzsdei állást vállalt, és bár nem volt a legkiválóbb üzletember, anyagi helyeztük rövid időn belül rendeződött. Az írással ekkor sem hagyott fel, mindennap hajnalban kelt, hogy munka előtt írni tudjon. A sikert végül az Öt léghajón című regénye hozta meg, amelyet Jules-Pierre Hetzel adott ki, akivel ezt követően húsz évre évi két regényre szóló szerződést kötött. Verne felhagyott tőzsdeügynöki állásával és minden idejét az írásnak szentelte. A Hetzel kiadó tulajdonosával kezdetben szoros viszonyt ápolt és minden Hetzel által kért változást megfogadott és végre is hajtott – barátságuk végül a Nemo kapitány kapcsán felmerült változások miatt romlott meg, ugyanis Verne Nemótvlengyel tudósnak álmodta meg, akinek a családját az oroszok megölték és ezért bosszút esküszik, Hetzel azonban ezt túl rizikós ötletnek tartotta, félt, hogy kieshetnek az orosz piacról, így azt kérte: Nemo inkább egy rabszolgaság ellen küzdő férfi legyen. Verne ezt megtagadta és inkább kidolgozatlanul hagyta a karakter múltját.

20000_squid_Nautilus_viewbay
Nemo kapitány a Nautiluson
Fotó: wikipedia.org

Rendkívüli utazások-sorozatban jelent meg Verne legtöbb regénye, a legsikeresebbek is, mint a Nemo kapitány, a Grant kapitány gyermekeiA rejtelmes sziget vagy a 80 nap alatt a föld körül. Az író minden alkotása előtt alapos kutatómunkát végzett, tudományos jellegű írásait azonban közérthetően tálalta, legfőbb célja pedig a természettudományok és a technika világának megismertetése és megszerettetése volt a gyerekekkel. Bár Magyarországon sohasem járt, mégis számos, hazánkhoz köthető regényt írt, mint a Sándor Mátyás vagy A dunai hajós. Ezekhez az alkotásokhoz is kutatómunkát végzett, a földrajzi helyeket és neveket atlaszokból keresete ki, a személyneveket pedig történelemkönyvekből kölcsönözte. Az írás mellett a másik nagy szenvedélye a hajózás volt, jachtját 1861-ben született fiáról, a szintén író Michelről nevezte el. A ’60-as, ’70-es években a legtöbb alkotását ezen a jachton írta, melynek a falait állítólag teletűzdelte térképekkel és jegyzetekkel. Verne családjával együtt végül Amiens-be telepedett le, ahol az írás mellett politikai pályára lépett: városi tanácsos lett. Szülei és Hetzel halála után – és egy lábsérülés miatt is, melyet elmebeteg unokaöccse, Gaston okozott két puskalövéssel – regényei komorabb hangot ütöttek meg, és bár fiatal éveiben katolikus volt, idős korára ateista lett. Jules Verne 1905-ben halt meg cukorbetegségének szövődményeibe. Utolsó regényét, a Világítótorony a világ végén címűt már fia, Michel adta ki, aki azonban szinte teljesen átdolgozta ezt, így az 1990-es években újra kiadták az eredeti, Verne által írt változatot.

731px-Saint-Michel_sketch
Verne jachtja, a Saint Michel
Fotó: wikipedia.org

Jules Verne már életében nagy népszerűségnek örvendett, nemcsak írói, hanem tudományos körökben is kedvelték alkotásait. Az általa megírt kétszáz ötletből eddig már hetvenet – többek között a légkondicionálót, a tengeralattjárót, az űrhajót, a televíziót, a gépfegyvert és az atombombát is – megvalósítottak. Verne-t magával ragadta a folyamatosan megújuló kor, amelybe született, élénken követte a technikai és a földrajzi változásokat, melyeket aztán regényeiben tovább gondolt, ugyanakkor felhívta a figyelmet a tudományos-technikai fejlődés veszélyire, így a környezetszennyezésre, a szmogra és az olajos tengerre is. Kultusza már életében kialakult, mára azonban ennek már semmi nyoma, hiába jelentek meg posztumusz alkotásai és számos, eddig ismeretlen kézirata. Verne már korántsem olyan népszerű, mint a 20. században volt, és bár nem volt próféta, aki megjósolta a jövőt, mégis érdemes lenne odafigyelni az alkotásaira ma is, hiszen a legtöbb általa leírt esemény, találmány valóssággá vált.

Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein.

Fischer Viktória

Forrás: Wikipedia.org, Múlt-kor.hu, irodalmijelen.hu, Világirodalmi arcképcsarnok, Rubicon

www.kultura.hu

Feltöltő: Flag
Még nincs értékelve